Magyarország és három másik uniós ország ellenzi a legújabb oroszellenes szankciós csomag elfogadását – írta a brüsszeli Poltitco.
Az újabb szankciós csomagról az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács következő, e hét végén esedékes ülésén fognak szavazni, és az elfogadásukhoz az összes tagállamnak igent kell majd mondania. Hogy mi minden lesz a téma, arról itt írtunk korábban.
A Politicónak most hat diplomata beszélt arról, hogy miként állnak az uniós tagállamok ezekhez a kérdésekhez. A brüsszeli lap szerint a legérzékenyebb pont az orosz tengeri olajszállítmányok árának maximálása lesz,
és ezt a lépést Magyarország mellett Ciprus, Görögország és Málta is ellenzi, mivem mindhárom ország jelentősen érdekelt az orosz olajjal való tengeri kereskedelemben.
A Politicónak nyilatkozó diplomaták arról beszéltek, hogy Magyarország egy fontos engedményt szeretne elérni ebben a kérdésben. A magyar kormány ugyanis engedélyt akar kapni arra, hogy
az Oroszországból érkező – majd utána Magyarországon feldolgozott – nyersolajból készült termékeket exportálhassa a környező országoknak.
Erről egyébként korábban is esett szó, ugyanis egy horvát politikus hónapokkal ezelőtt arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktornak ezt is sikerült elérnie Brüsszelben akkor, amikor az olajat érintő szankciókat elfogadták (de ezek szerint mégsem ennyire egyértelmű a helyzet).
A Politico szerint az Európai Bizottság és a többi tagállam most úgy látja, hogy ha Magyarország erre jogot kap, akkor azzal „jogtalan előnyöket” szerez az uniós piacon. Ezen kívül azzal érvelnek, hogy szerintük Magyarország már így is elég mentességet kapott azáltal, hogy – a többi uniós tagállammal ellentétben – az olajat érintő szankciók idén télen esedékes életbe lépése után is tovább importálhatja majd a vezetéken érkező orosz nyersolajat. A brüsszeli lapnak az egyik diplomata minderről azt mondta: általánosságban a többi ország úgy érzi, hogy „Magyarország megpróbál mindent kisajtolni belőlük, amit csak lehet”.
Ha szép szóval nem megy, visszavágnak
Egy másik diplomata mindeközben arra figyelmeztetett, hogy ha a magyar kormány nem hajlandó a megegyezésre,
akkor a többi tagország válaszlépésként vámot szabhat ki a vezetéken érkező olajra.
Ahhoz az uniós külkereskedelmet érintő lépéshez ugyanis nem egyhangú, hanem csak minősített többség kell, tehát a magyar kormány egy ilyen döntést nem tudna megvétózni.
A déli országok is tiltakoznak
A diplomaták arról is beszéltek, hogy Ciprus, Görögország és Málta a tengeri olajkereskedelmet érintő javaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: ha az orosz tankerhajókat kizárja az unió, akkor ezzel párhuzamosan el kellene érniük azt is, hogy ugyanezt megtegyék a törökök, az indiaiak és az indonézek is, máskülönben az oroszok egyszerűen nekik fogják eladni az olajukat.
A többi tagország képviselője viszont úgy vélte, hogy a három ország csak a saját, a tengeri olajkereskedelemhez fűződő anyagi érdekei miatt akarja blokkolni a tengeri szállítmányokat érintő lépést. Ennek jegyében azt válaszolták a felvetésükre, hogy más országok is lemondtak az anyagi haszonról és üzletekről azért, hogy Oroszországot eltántorítsák a konfliktus fokozásától és véget vessenek a háborúnak.
Mindent, vagy semmit
A Politico szerint a brüsszeli uniós nagykövetek várhatóan még többször is összeülnek, mielőtt pénteken az Európai Tanács elé kerülne a kérdés. Az egyik diplomata szerint jó esély van rá, hogy végül sikerül egy kompromisszumot kidolgozni.
Egy dolog viszont már most biztosnak tűnik, ugyanis a Politico egyik forrása azt mondta:
a tengeri olajkereskedelmet érintő ársapka mindenképp része lesz annak a szankciós csomagnak, amelyet az Európai Tanács elé terjesztenek.
Ha ez így lesz, és a tiltakozó tagállamokkal nem sikerült kompromisszumot kötni, akkor érdekes napoknak nézünk elébe.