Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke a pragmatikus együttműködés jövőbeli helyreállítása Kelet és Nyugat között, miután a két blokk közötti konfliktuson Közép-Európa mindig rajtavesztett – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Antalya Diplomacy Forum és a Külgazdasági és Külügyi Intézet pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban szétesett a fennálló politikai és gazdasági világrend, és ezzel odalett az európai gazdasági fejlődés eddigi alapja is, a fejlett nyugati technológiák és az olcsó orosz energiaforrások kombinációja.
Kiemelte: senki nem tudja, hogy a folyamatosan felbomló kötelékek helyreállíthatók-e a jövőben, most kevésbé tűnik realisztikusnak az eurázsiai együttműködés az ukrajnai fegyveres konfliktussal és a háborús retorikával.
Olyan jövőben hittünk, amelyben jó együttműködés lehet regionális integrációk között, olyan globális rendben, amelyben Nyugat és Kelet pragmatikus, civilizált módon tud együttműködni
– mondta Szijjártó Péter.
Majd aláhúzta, a történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy Magyarország és Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.
Nem azért érvelünk az együttműködés helyreállítása mellett, mert valakinek a kémei vagyunk, hanem azért, mert ez központi nemzetbiztonsági érdekünk
– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az európai diskurzus már az ukrajnai háború előtt is túlideologizált és túlpolitizált volt, nehéz volt a pragmatizmus, az észszerűség alapján tárgyalni, a fegyveres konfliktus pedig csak tovább rontotta a helyzetet.
Ha az észszerűség vagy a pragmatizmus hangján szólal meg valaki, azt azonnal megvádolják az EU és a NATO egységének megtörésével, sőt akár azzal, hogy Oroszország kéme vagy a Kreml propagandájának képviselője
– mondta Szijjártó Péter.
Leszögezte: három olyan ügy van, amely a helyzetben gyökeres változást hozhatna annak érdekében, hogy valós megoldásokat lehessen találni a fennálló kihívásokra.
Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi kapcsolatokba, mivel ennek teljes hiánya volt tapasztalható az utóbbi időben. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy az ideológiai vagy politikai megközelítés nem írhatja felül a fizikai realitásokat. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák a szembenálló felek között.
Utóbbival kapcsolatban pedig fontosnak nevezte Törökország erőfeszítéseit, mondván, ezek nyomán sikerült megállapodni az ukrajnai gabonaexport újraindításáról.
A miniszter ezt követően leszögezte, hogy Magyarország sikere attól függ, hogy mennyire integrálódik a nemzetközi gazdaságba, elsősorban az exportteljesítményétől és a külföldi beruházások vonzásáról.
Aláhúzta: hazánk érdekelt egy erős Európai Unióban, miután a magyar kivitel körülbelül 80 százaléka a többi tagállamba irányul, a kormány ezért is vesz részt aktívan a közösség jövőjéről szóló vitákban. Kijelentette, hogy
az uralkodó politikai ideológiák csak gyengítik a blokkot, az Európai Egyesült Államok eszméje pedig teljes zsákutca.
Egy erős EU-nak erős tagállamokon kell alapulnia, amelyek büszkén képviselik kulturális, történelmi és vallási gyökereiket – figyelmeztetett.