Ahogy az Origo megírta, Ausztráliában a napokban elvesztettek, majd szerencsére rövid időn belül megtaláltak egy, a bányaiparhan eszközként használt radioaktív kapszulát. Az incidens jelentette veszély ismét ráirányította a figyelmet egy évtizedekkel ezelőtti másik esetre, amikor rendkívül súlyos, halálos áldozatokkal járó nukleáris baleset történt. Miközben a világ még az egy évvel korábbi csernobili katasztrófa hatása alatt állt, 1987. szeptember 13-án a brazíliai Goiânia államban két ember betört egy elhagyatott kórházba, és elloptak egy veszélyesen radioaktív, hasonlóan az ausztráliai esetben elveszett műszerhez, cézium-137-et tartalmazó berendezést, ami rövid időn belül négy ember halálát okozta, 249-et pedig megfertőzött. Hosszabb távon azonban több mint 1500 ember súlyos megbetegedését, majd halálát idézte elő. A tragikus esetet máig Brazília Csernobiljaként emlegetik.
A goiâniai baleset néven elhíresült tragédia 1987. szeptember 13-án történt Brazíliában. Goiânia város elhagyatottan álló sugárterápiás intézetébőla város szegénynegyedének két lakója, a hulladék- és fémgyűjtésből élő Roberto dos Santos Alves és Wagner Mota Pereira, ellopta egy daganatos betegek sugárterápiájához használt orvosi berendezés radioaktív forrását.Az eredetileg sugárkezelésre szánt berendezés sugárforrása egy biliárdgolyó méretű gömb volt, amely sugárzó anyagként cézium-137-es izotópot tartalmazott. Az orvosi eszközben lévő cézium sugárzása annyira erős volt, hogy aki csak egy órát töltött a közelébent, annak már károsíthatta a DNS-ét, ami fájdalmas halálhoz vezet.
Az incidens nem nukleáris, hanem radiológiai balesetnek számított, ám ebben a kategóriában a történelem eddigi legsúlyosabb ilyen eseménye volt. Az áldozatok száma alapján pedig ez volt a világ harmadik legsúlyosabb nukleáris anyaghoz köthető balesete.
Talicskán tolták haza a sugárzó készüléket
A hatóságok tudtak arról, hogy az egykori kórházban olyan berendezések vannak, amelyek illetéktelen kézbe kerülésük esetén akár súlyos veszélyt is jelenthetnek. Az Instituto Goiano de Radioterapia (IGR) központot 1985-ben új helyre költöztették, de a gyógyításhoz használt gépek és más eszközök az épületben maradtak, mert az intézet tulajdonjogi vitát folytatott a Sociedade de São Vicente de Paulo nevű jótékonysági szervezettel, és az ügybe bekapcsolódott az Ipasgo brazil egészségbiztosítási cég is.
Ráadásul az üres épületet hanyagul őrizték, csupán egy biztonsági őr felügyelte, aki a cézium eltulajdonításának napján nem is volt a helyén, mert beteget jelentett. Kiderült, hogy esetében egyszerű munkaelkerülésről volt szó, hogy aznap moziba mehessen, és megnézhesse A kicsi kocsi legújabb kalandjai című filmet.
A két, a környéken guberáló fémtolvaj - akik tudtak a volt kórház területén hagyott eszközökről - az egyik hátsó helyiségben bukkantak rá a veszélyes anyagot tartalmazó készülékre, amelyet talicskával Alves otthonába vittek, és mindenféle veszélyérzet nélkül elkezdték szétszerelni. Azonban rövidesen mindketten erőteljesen hányni és szédülni kezdtek.
Pereira két nappal később elment egy kórházba, ahol az orvosok a tüneteket tévesen ételmérgezésnek diagnosztizálták, majd hazaengedték, hogy pihenjen. A sugárzás olyan súlyos égési sérüléseket okozott a kezén, ami miatt később több ujját amputálni kellett.
Elbűvölő volt a sugárzó anyag kékes fénye
Alves viszont tovább próbálkozott az eszköz felnyitásával, és sikerült átfúrnia a céziumtok ablakát, amelyen kék fény sugárzott ki. Kikapart valamennyi céziumot, mert azt hitte róla, hogy puskapor. Megpróbálta meggyújtani, de az anyag nem reagált. Az anyag érintése következtében azonban utóbb elfekélyesedett a jobb karja, amit később amputálni kellett.
Ezután egy közeli fémhulladék-lerakó tulajdonosának, Devair Alves Ferreirának eladták az eszközt. Ferreira a kék fény láttán azt hitte, hogy valami értékes, sőt, talán természetfeletti dologra bukkant, és a következő három napban több barátját és családtagját áthívta, hogy megmutassa nekik a tárgyat.
Szeptember 21-én a kereskedő Ivo nevű testvére csavarhúzóval rizsszem nagyságú darabokat vájt ki a céziumból, amelyeket elosztogattak a rokonok és a barátok között. A lassan kibányászott por egy részét többen a saját bőrükbe dörzsölték.
Elbűvölte őket a cézium kék izzása, és úgy gondolták, hogy jó ötlet azt a bőrükre kenni, majd lekapcsolni a villanyt, és táncolni, mintha egy diszkóban lennének. Ivo lánya, a hatéves Leide das Neves Ferreira sem akart kimaradni a felnőttek szórakozásából, és a kék színű porból ő is a testére kent, ráadásul apró szemek a szendvicsére is potyogtak, amit megevett, ezzel pedig halálos dózis cézium jutott a szervezetébe.
A cikk még nem ért véget, a következő oldalon elmondjuk, hogyan derült ki, hogy egy egyre nagyobb méreteket öltő nukleáris balesetről van szó, és összesen hányan váltak a katasztrófa áldozatává. Lapozzon!