2022-ben a Szinapszis reprezentatív, ezer fős mintán végzett felmérése szerint a háztartások egészségügyi kosara 290 ezer forintot ért el. Ebben a költésben 37 ezer forint jut a magánegészségügyi ellátásokra, közel 54 ezer forintért váltanak ki vényköteles gyógyszert, vitaminokra, étrend-kiegészítőre 33 ezer forint jut, fogorvosra 43 ezer forint, egyéb magánorvosra 37 ezer forintot, recept nélkül kapható gyógyszerre pedig évente 26 ezer forintot költenek saját zsebből a családok. Kiemelte:
az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások 53 százalékkal drágultak.
Az öngondoskodás hiánya továbbra is jelen van a lakosság magánegészségügyi kiadásai tekintetében, a többség nem előrelátó és nem takarékoskodik az ilyen típusú váratlan eseményekre, pedig már a megkérdezettek 60 százaléka az elmúlt egy évben járt magánorvosnál. Az ellátás ára a magánorvoshoz fordulók negyedének nem számított, másik 25 százalék pedig nem engedhet meg magának csak olcsó szolgáltatást, a válaszolók fele pedig megpróbálja megkeresni a legolcsóbb megoldást, például úgy, hogy az állami egészségügyet választja.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Rossz értékelést kapott az állami ellátás
A kutatás kitért arra is, hogy mennyire bízik a lakosság az egészségügyi ellátókban. Kertész Balázs azt mondta, a magánklinikákba vetett bizalom a legmagasabb szintű, de a magánorvosok sem maradnak el szignifikánsan a maximálisan adható tíz pontból hetet kaptak.
Az állami alapellátást 6,4 pontra, a járóbeteg-szakellátást 5,5 pontra a fekvőbeteg ellátást pedig 5,2 pontra értékelték.
A lakosság többsége szinte minden szempontból jobbnak gondolja a magánegészségügyet az államinál, kiemelendő, hogy ugyan a szakértelem mindkét esetben megvan, de a motivációt sokkal jobbnak gondolják a magánellátásban.
A jövő képpel kapcsolatban Kertész Balázs megjegyezte, természetesen változatlanul nagy kérdés a finanszírozás, és az, hogy az állami és magán ellátórendszer határozott különválasztása, vagy együttműködése lesz a jövő modellje.
Úgy véli, a kényszerűségből emelkedő szolgáltatási árak és az állami ellátórendszer „normalizálódása” a magánegészségügyi kereslet növekedésének lassulásához, akár csökkenéséhez is vezethet, lehet egy fordulópont is, ami egy veszélyt jelent a magánszolgáltatók számára.
Népszerűek a magánklinikák
A hazai privát egészségügy legnagyobb cégei közel 30 százalékos árbevételt emelkedést könyveltek el egy év alatt. 2021-ben a 78 szolgáltatóhoz tartozó 115 cég árbevétele 157,7 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi 122,8 milliárd forint után, ismertette az adatokat Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője a Pénztárkonferencián.
A nagy szolgáltatók közül kivétel nélkül mindegyik magánklinika nőni tudott, példaként említette a Doktor24-et, ami közel 50 százalékos árbevétel emelkedést ért el, és a Wáberert, ami megháromszorozta bevételeit 2020 és 2021 között. Kiemelte: a kutatásukba csak olyan cégek kerültek be, melyek éves nettó árbevétele csoportszinten meghaladja a 90 millió forintot.
2021-es árbevétel szerint a top tíz magánszolgáltató Magyarországon:
- Synlab: 22 milliárd forint,
- Medicover: a 2021-es cégadatok még nem érhetők el, de 2020-ban 15,8 milliárd forint,
- Budai Egészségközpont: 12,5 milliárd forint,
- Doktor24: 10,5 milliárd forint,
- Affidea: 9,7 milliárd forint,
- TritonLife: 7,2 milliárd forint,
- Swiss Clinic: 6,5 milliárd forint,
- Doctor Rose Magánkórház: 4,3 milliárd forint,
- Duna Medical Center: 3,4 milliárd forint
- Wáberer Medical Center: a 3,2 milliárd forint.
2022-ben a vizsgált intézményekben vagyis a 115 cégben közel hatezer főállású alkalmazott dolgozott az egy évvel korábbi 5800 fő után. A legtöbben a labordiagnosztika területén piacvezető Synlabnál dolgoznak, több mint 930 főállású alkalmazottjuk van. Őket követi a Medicover szintén 900 feletti alkalmazottal, majd Buda Egészségközpont 500 feletti főállású dolgozóval és az Affidea, ahol 400-nál is több főállású dolgozó van. Kertész Balázs szerint az elmúlt években a magánegészségügyi szektorban a piac egyre inkább koncentrálódott, de még néhány akvizícióra számítani lehet a közeljövőben is különösen a vidéki régiókban.
Sereghajtók vagyunk
Az Európai Unió országiban a GDP-arányos egészségügyi költés 9,1 százalékra tehető, amiből az államok 6,9 százalékot vállalnak, és a lakosság a saját zsebéből ehhez képest 2,2 százalékot finanszíroz. Magyarországon a saját zsebből való egészségügyi költés nagyon magas. Tavaly a magyar GDP arányos egészségügyi költés 7,3 százalék volt, amiből az állami költés 5,2 százalékot, a lakosság saját zsebből történő egészségügyi költése pedig 2,1 százalékot tett ki. Összehasonlítva az Európai Unió 27 tagállamának az adataival az látszik, hogy rangsor végén állunk - tette hozzá Kertész Balázs. Az egy főre jutó magánegészségügyi kiadás 92 ezer forint körül alakult. Ebből 50 ezer forintot gyógyászati termékekre, 30 ezer forintot járóbeteg szolgáltatásra, 7 ezer forintot pedig fekvőbeteg ellátásra költött a lakosság.