A globális felmelegedés elleni küzdelem és a megemelkedett üzemanyagárak alapjaiban változtathatják meg az európaiak közlekedési szokásait. Egyre több ország igyekszik a helyi közlekedés ingyenessé tételével ösztönözni az átállást: vagyis, hogy minél többen tegyék le az autót és használják a környezetkímélőbb közösségi közlekedést. A finanszírozás azonban sok pénzt emészt fel, és van, ahol ez a szolgáltatás romlásával is járt. A Deutsche Welle összeállítása.
Közösségi közlekedés egyéni közlekedés helyett: szakértők és politikusok évek már évek óta szorgalmazzák ezt a szemléletváltást. Míg eddig az éghajlatváltozás elleni küzdelem állt az érvelés fókuszában, egy ideje az Ukrajna elleni orosz háború hatásaitól sem lehet eltekinteni a mobilitás átalakításáról gondolkozva. Tény, hogy az orosz energiafüggőség mérséklésének egyik eszköze az energiatakarékosság.
A megemelkedett üzemanyagárakra reagálva a Bundestag döntött arról, hogy Németországban jelképes, 9 eurós összegért havi jegyet lehessen vásárolni a helyi és regionális buszjáratokra és vonatokra a nyári hónapokban. Az intézkedés hátterében az a szándék áll, hogy anyagilag valamelyest tehermentesítse a polgárokat, egyúttal arra ösztönözze őket, hogy ne üljenek autóba, inkább a közösségi közlekedést válasszák. (Erről keretes írásunkban olvashat bővebben.)
A vonattal utazók száma – a német vasút, a Deutsche Bahn által tavaly regisztrált napi mintegy nyolcmillió utashoz képest – idén várhatóan már csak a koronajárvány fokozatos visszahúzódása miatt is emelkedni fog. Vajon a „9 eurós havi bérlet” tovább növeli az utasszámot? Egyes uniós tagállamoknak már vannak ezirányú tapasztalatai.
Luxemburg
„Luxemburg a világ első országa, amely ingyenessé tette tömegközlekedését” – áll az önreklám a luxemburgi kormány saját honlapján. A hercegség 2020. március 1-jétől eltörölte a fizetős jegyeket helyi közlekedésben. Más modellekkel ellentétben Luxemburgban az ingázók és a turisták is ingyenesen használhatják a helyi érdekeltségű közlekedési eszközöket. Ennek a magyarázata, hogy a nem luxemburgi lakosú ingázók száma eléri az ország teljes munkaerejének negyvenöt százalékát.
„Az ingyenes közösségi közlekedés bevezetése rendkívüli jelentőséggel bírt a társadalmunk szempontjából” – elemezte a helyzetet a luxemburgi közlekedési miniszter, François Bausch. A kormány a közlekedéspolitika kísérleti laborjaként tekint az országra, amelynek a lakossága az elmúlt húsz évben mintegy negyven százalékkal növekedett.
Utcaszeglet Esch-sur-Alzette-ben.
© null
Ami az utasszámok alakulását illeti, a luxemburgi közlekedési minisztériumnak nincsenek megbízható adatai, miután a közösségi közlekedés ingyenességének bevezetése egybeesett a koronavírusjárvánnyal, és az elrendelt teljes lezárások torzítják az első hónapok statisztikáit. Az ingyenes közösségi közlekedést itt egyébként a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák.
Málta
Málta október 1-jétől tervezi a mindenki számára elérhető ingyenes helyi közösségi közlekedés bevezetését. Ezzel Málta lesz a második európai ország, amely sem állampolgáraitól, sem az odalátogatóktól nem kér pénzt a menetjegyekért.
Az ingyenessé tétellel azonban nem az ukrajnai háború teremtette helyzetre regál a máltai kormány, amely már 2021. októberében, a költségvetési vita során beharangozta ezt az intézkedést. Az egyik cél itt is az, hogy csökkentsék a polgárok függőségét az autóiktól, mondta a Times of Malta című máltai napilap szerkesztője, Bertrand Borg.
Hamarosan minden máltai ingyen buszozhat
© null
A máltai projektet szintén az adófizetők állják. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de az biztos, hogy minden helyi lakos, akinek eddig jegyet vagy bérletet kellett vásárolnia, a jövőben ingyenesen használhatja a közösségi közlekedést. Turistákra pedig az a szabály lesz érvényes, hogy a beutazásuk előtt megigényelt menetjegyekért nekik sem kell fizetniük.
Hasselt, Belgium
Nemcsak egyre több ország szánja rá magát erre a nagy lépésre, hanem egyes városok és települések is. A belgiumi Hasselt városa a mobilitással foglalkozó szakemberek körében mindenekelőtt azzal szerzett nemzetközi hírnevét, hogy 1997-ben bevezette az ingyenes közösségi közlekedést.
2013-ig a helyiek ingyenesen használhatták a buszokat és a vonatokat. A városi tanács azonban 2013-ban visszavonta a koncepciót, mivel a költségek hosszú távon túl magasnak bizonyultak.
Tallinn, Észtország
Az észt fővárosban, Tallinnban 2013 óta minden, a városban bejelentett lakcímmel rendelkező polgár fizetés nélkül buszozhat és a vonatozhat. A városvezetés azért is döntött így, mert a pénzügyi válság idején sokan nem engedhették meg maguknak a jegy- és bérletvásárlást. A projekt finanszírozásához azonban további adóbevételek szükségesek.
A modell eddig különösebb problémák nélkül fenntartható volt az észt fővárosban. Az ingyenes helyi közlekedés azonban meglehetősen ellentmondásos témává vált Észtországban, állítja Evelyn Kaldoja észt újságíró: „Az emberek arra panaszkodnak, hogy túl kevés a járat”. Kaldoja szerint a munkavállalók számára emiatt ez a közösségi közlekedési rendszer nem igazán hasznos.
Drága a városnak, de fontos a polgároknak: a tallinni tömegközlekedés évek óta ingyenes
© null
A DW-nek nyilatkozva Kaldoja hangsúlyozta, hogy a projekt a közlekedő autók számát sem csökkentette. „Az ingyenesen igénybe vehető buszok és vonatok ellenére továbbra is vezetnek azok, akik korábban autóval közlekedtek” - magyarázta az újságíró. „Ha csökkent is valamennyit a gépkocsiforgalom, az inkább a magas üzemanyagáraknak köszönhető.” Buszra és vonatra egyébként nemcsak a fővárosban nem kell jegyet váltani, de Észtország legtöbb megyéjében sem.
Dunkerque, Franciaország
Hasonló intézkedések ugyanakkor egy másik európai városban a gépjárműforgalom határozott csökkenéséhez vezettek: Tallinnhoz hasonlóan 2018 óta a franciaországi Dunkerque polgárai is ingyen tömegközlekedhetnek. A flandriai tengerparti város vezetése azt akarta elérni ezzel az intézkedéssel, hogy „az emberek újra felszálljanak a buszokra”.
Úgy tűnik, a város elérte célját. Az ingyenes közösségi közlekedés bevezetése után néhány hónappal készült tanulmány szerint a projekt az autósforgalom csökkenéséhez vezetett. Bár a válaszadók kétharmada korábban úgy érezte, képtelen lenne lemondani a kocsijáról, a megkérdezetettek fele úgy nyilatkozott, hogy most sokkal gyakrabban használ buszt, mint korábban. A kutatásban résztvevők mintegy öt százaléka azt is elmondta, hogy az ingyenes buszok miatt vagy eladta autóját, vagy úgy döntött, hogy nem vesz másodikat.
Dunkerque sikeresen csökkentette autósforgalmát
© null
Dánia
Németország egyik északi szomszédja főleg gazdasági okokból vezette be a helyi közlekedés ingyenességét: néhány dán szigeten a helyiek időlegesen fizetés nélkül használhatták a közösségi közlekedést.
A Visit Denmark nevű állami turisztikai vállalat sajtó- és marketingkoordinátora, Lina Holm-Jacobsen elmondta, hogy mindez a dán kormány turizmustámogatási programjának része, amellyel a pandémiával járó teljes lezárások után az emberek utazási kedvét igyekeztek növelni. 2020 és 2021 nyarán például ingyenesen kelhettek át a dán szigetekre az autóval nem rendelkező utasok. Ezenkívül a nyári szezonban jelentősen csökkentették a jegyárakat Dániában. A kompot idén már nem lehet térítésmentesen használni, a csökkentett közösségi közlekedési árakat azonban továbbra is élvezhetik az odalátogatók.
| Németország: Pünkösdi hegyén-hátán |
| Németországban a vonatok pünkösdkor emberemlékezet óta tömve vannak – 9 eurós jegy nélkül is. Kétségtelen, hogy az elmúlt hosszú hétvégén jóval többen felkerekedtek, mint máskor, hogy gyorsan és olcsón meglátogassanak néhány rokont, biciklizzenek egyet Brandenburg valamelyik természetvédelmi körzetében, vagy belelógassák a lábukat a 15 fokos Balti-tengerbe. A megsokszorozódott utasszámok várható, de nem igazán tervezett helyzetbe hozták a Deutsche Bahnt. A kedden közölt adatok szerint ugyanis négyszáz úton lévő járatukról a pünkösdi hétvége minden egyes napján hétszáz különféle panasz érkezett túltelítettség, műszaki problémák és feldühödött utasok miatt. Mindenek előtt saját kalauzait állította lehetetlen kihívás elé a vasút, akiknek feladatköre a jegykezelésről egy csapásra rendfenntartóira váltott. Ahogy azt a Berlin-Rostock regionális expressz járaton a DW Magyar munkatársa személyesen is megtapasztalhatta, egyik irányban sem ellenőrizték a kalauzok a 9 eurós jegyeket – nyilván annál a prózai oknál fogva, hogy a vagonok folyosóin nem tudtak végig menni. A dupla ülések közötti keskeny átjárókat hátizsákokon gubbasztó kisgyerekek, feltornyozott kofferek, kutyák, hálózsákok foglalták el. A túlzsúfoltság miatt sokszor az is percekbe telt, míg a mozdonyvezető be tudta csukni az elektromos ajtót. |
Szerző: Burak Ünveren. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |