Tarol az ingyenes tömegközlekedés Európában, de nem mindenhol csökkentette az autóforgalmat

Közösségi közlekedés egyéni közlekedés helyett: szakértők és politikusok évek már évek óta szorgalmazzák ezt a szemléletváltást. Míg eddig az éghajlatváltozás elleni küzdelem állt az érvelés fókuszában, egy ideje az Ukrajna elleni orosz háború hatásaitól sem lehet eltekinteni a mobilitás átalakításáról gondolkozva. Tény, hogy az orosz energiafüggőség mérséklésének egyik eszköze az energiatakarékosság.

A megemelkedett üzemanyagárakra reagálva a Bundestag döntött arról, hogy Németországban jelképes, 9 eurós összegért havi jegyet lehessen vásárolni a helyi és regionális buszjáratokra és vonatokra a nyári hónapokban. Az intézkedés hátterében az a szándék áll, hogy anyagilag valamelyest tehermentesítse a polgárokat, egyúttal arra ösztönözze őket, hogy ne üljenek autóba, inkább a közösségi közlekedést válasszák. (Erről keretes írásunkban olvashat bővebben.)

A vonattal utazók száma – a német vasút, a Deutsche Bahn által tavaly regisztrált napi mintegy nyolcmillió utashoz képest – idén várhatóan már csak a koronajárvány fokozatos visszahúzódása miatt is emelkedni fog. Vajon a „9 eurós havi bérlet” tovább növeli az utasszámot? Egyes uniós tagállamoknak már vannak ezirányú tapasztalatai.

Luxemburg

„Luxemburg a világ első országa, amely ingyenessé tette tömegközlekedését” – áll az önreklám a luxemburgi kormány saját honlapján. A hercegség 2020. március 1-jétől eltörölte a fizetős jegyeket helyi közlekedésben. Más modellekkel ellentétben Luxemburgban az ingázók és a turisták is ingyenesen használhatják a helyi érdekeltségű közlekedési eszközöket. Ennek a magyarázata, hogy a nem luxemburgi lakosú ingázók száma eléri az ország teljes munkaerejének negyvenöt százalékát.

„Az ingyenes közösségi közlekedés bevezetése rendkívüli jelentőséggel bírt a társadalmunk szempontjából” – elemezte a helyzetet a luxemburgi közlekedési miniszter, François Bausch. A kormány a közlekedéspolitika kísérleti laborjaként tekint az országra, amelynek a lakossága az elmúlt húsz évben mintegy negyven százalékkal növekedett.

Ami az utasszámok alakulását illeti, a luxemburgi közlekedési minisztériumnak nincsenek megbízható adatai, miután a közösségi közlekedés ingyenességének bevezetése egybeesett a koronavírusjárvánnyal, és az elrendelt teljes lezárások torzítják az első hónapok statisztikáit. Az ingyenes közösségi közlekedést itt egyébként a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák.

Málta

Málta október 1-jétől tervezi a mindenki számára elérhető ingyenes helyi közösségi közlekedés bevezetését. Ezzel Málta lesz a második európai ország, amely sem állampolgáraitól, sem az odalátogatóktól nem kér pénzt a menetjegyekért.

Az ingyenessé tétellel azonban nem az ukrajnai háború teremtette helyzetre regál a máltai kormány, amely már 2021. októberében, a költségvetési vita során beharangozta ezt az intézkedést. Az egyik cél itt is az, hogy csökkentsék a polgárok függőségét az autóiktól, mondta a Times of Malta című máltai napilap szerkesztője, Bertrand Borg.

A máltai projektet szintén az adófizetők állják. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de az biztos, hogy minden helyi lakos, akinek eddig jegyet vagy bérletet kellett vásárolnia, a jövőben ingyenesen használhatja a közösségi közlekedést. Turistákra pedig az a szabály lesz érvényes, hogy a beutazásuk előtt megigényelt menetjegyekért nekik sem kell fizetniük.

Hasselt, Belgium

Nemcsak egyre több ország szánja rá magát erre a nagy lépésre, hanem egyes városok és települések is. A belgiumi Hasselt városa a mobilitással foglalkozó szakemberek körében mindenekelőtt azzal szerzett nemzetközi hírnevét, hogy 1997-ben bevezette az ingyenes közösségi közlekedést.

2013-ig a helyiek ingyenesen használhatták a buszokat és a vonatokat. A városi tanács azonban 2013-ban visszavonta a koncepciót, mivel a költségek hosszú távon túl magasnak bizonyultak.

Tallinn, Észtország

Az észt fővárosban, Tallinnban 2013 óta minden, a városban bejelentett lakcímmel rendelkező polgár fizetés nélkül buszozhat és a vonatozhat. A városvezetés azért is döntött így, mert a pénzügyi válság idején sokan nem engedhették meg maguknak a jegy- és bérletvásárlást. A projekt finanszírozásához azonban további adóbevételek szükségesek.

A modell eddig különösebb problémák nélkül fenntartható volt az észt fővárosban. Az ingyenes helyi közlekedés azonban meglehetősen ellentmondásos témává vált Észtországban, állítja Evelyn Kaldoja észt újságíró: „Az emberek arra panaszkodnak, hogy túl kevés a járat”. Kaldoja szerint a munkavállalók számára emiatt ez a közösségi közlekedési rendszer nem igazán hasznos.

A DW-nek nyilatkozva Kaldoja hangsúlyozta, hogy a projekt a közlekedő autók számát sem csökkentette. „Az ingyenesen igénybe vehető buszok és vonatok ellenére továbbra is vezetnek azok, akik korábban autóval közlekedtek” - magyarázta az újságíró. „Ha csökkent is valamennyit a gépkocsiforgalom, az inkább a magas üzemanyagáraknak köszönhető.” Buszra és vonatra egyébként nemcsak a fővárosban nem kell jegyet váltani, de Észtország legtöbb megyéjében sem.

Dunkerque, Franciaország

Hasonló intézkedések ugyanakkor egy másik európai városban a gépjárműforgalom határozott csökkenéséhez vezettek: Tallinnhoz hasonlóan 2018 óta a franciaországi Dunkerque polgárai is ingyen tömegközlekedhetnek. A flandriai tengerparti város vezetése azt akarta elérni ezzel az intézkedéssel, hogy „az emberek újra felszálljanak a buszokra”.

Úgy tűnik, a város elérte célját. Az ingyenes közösségi közlekedés bevezetése után néhány hónappal készült tanulmány szerint a projekt az autósforgalom csökkenéséhez vezetett. Bár a válaszadók kétharmada korábban úgy érezte, képtelen lenne lemondani a kocsijáról, a megkérdezetettek fele úgy nyilatkozott, hogy most sokkal gyakrabban használ buszt, mint korábban. A kutatásban résztvevők mintegy öt százaléka azt is elmondta, hogy az ingyenes buszok miatt vagy eladta autóját, vagy úgy döntött, hogy nem vesz másodikat.

Dánia

Németország egyik északi szomszédja főleg gazdasági okokból vezette be a helyi közlekedés ingyenességét: néhány dán szigeten a helyiek időlegesen fizetés nélkül használhatták a közösségi közlekedést.

A Visit Denmark nevű állami turisztikai vállalat sajtó- és marketingkoordinátora, Lina Holm-Jacobsen elmondta, hogy mindez a dán kormány turizmustámogatási programjának része, amellyel a pandémiával járó teljes lezárások után az emberek utazási kedvét igyekeztek növelni. 2020 és 2021 nyarán például ingyenesen kelhettek át a dán szigetekre az autóval nem rendelkező utasok. Ezenkívül a nyári szezonban jelentősen csökkentették a jegyárakat Dániában. A kompot idén már nem lehet térítésmentesen használni, a csökkentett közösségi közlekedési árakat azonban továbbra is élvezhetik az odalátogatók.

Szerző: Burak Ünveren. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.