Az építési miniszter már a 2022-es választások után ígéretet tett arra, hogy a beruházások csúcsán ő maga fog állni, a most életbe lépő jogszabály szerint az önkormányzatok puszta jóindulatból kaphatják vissza a tárcától a saját fejlesztéseik menedzsmentjét.
133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással megszavazta az Országgyűlés szerdán a korábban Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött, és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, írja a Telex. A javaslatot Lázár János építési miniszter dolgozta ki.
Ahogyan a hvg.hu is beszámolt róla az Alkotmánybíróság a kezdeményezést alkotmányellenesnek minősítette, de nyáron mégis megszavazta a parlament a törvény egy korábbi változatát, akkor 136 igennel, 49 nemmel, 9 tartózkodással ment át. A javaslat szerint a Budapesten állami támogatással zajló építési beruházások nem a főváros vagy a mindenkori főpolgármester kizárólagos hatáskörébe tartoznának, hanem automatikus állami beruházássá válnak. Ez a szabály akkor lépne életbe, ha az előkészítés vagy a megvalósítás során megáll az ötvenszázalékos beruházási arány a központi költségvetési vagy uniós forrásból.
A javaslatról Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár írt véleménycikket, amelyben azt részletezi, ez a gyakorlatban azt is eredményezheti, hogy csak „politikai alkuk révén, a mindenkori miniszter jóindulatából kaphatja vissza egy város megválasztott vezetése a saját fejlesztési feladatainak irányítását, menedzsmentjét, legyen az akár Budapest főpolgármestere vagy Debrecen polgármestere”.
„Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás” – írja tovább Vitézy a cikkben.
Az ötvenszázalékos szabály bevezetésével idetartoznának azok a korábbi önkormányzati fejlesztések is, amelyekhez jelentős állami vagy európai uniós forrást vettek igénybe, ezek a jogszabály alapján állami beruházássá válnak.
Lázár János a 2022-es választás után jelentette be, hogy építési miniszteri voltában alapjaiban kívánja megváltoztatni a közbeszerzések és a beruházások rendszerét, aminek a csúcsán ő maga lesz.
