20 fok, hideg zuhany, világításkorlátozás – Németország nem szégyelli a spórolást

„Elképzelhető, hogy a közelgő fűtési szezonban nem fogunk tudni félretenni, de hogy a megélhetésünk kerülne veszélybe, például ennivalóra ne jutna – ilyesmitől azért nem tartok” -  mondta a DW-nek a nyolc éve Berlinben élő Viktória, aki maga is az energiaszektorban dolgozik. „A mi cirkókazánnal fűtött steglitzi lakásunkban (Steglitz-Zehlendorf Berlin egyik kerülete – szerk.), ahol eddig telente 22-23 fok volt, lehet, hogy idén télen csak 20 lesz. Termofüggönyök vásárlását tervezzük és a melegvíz-fogyasztásunkra is jobban odafigyelünk majd.”

Míg Magyarországon sok család egzisztenciája veszélybe kerülhet a drasztikus árak miatt, a német állam Viktória szerint a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat sem fogja egyedül hagyni. A válságnak ugyanakkor szerinte megvan az a pozitív hatása, hogy az emberek végre fölfogták, az erőforrásokkal takarékoskodni kell. „Kár, hogy nem korábban, csak most, amikor a pénztárcájukon érzik a következményeket.”

Megnégyszereződött árak

A napokban emeltek árakat az energiaszolgáltatók Németországban is. 2021 őszén egy kilowattóra gáz még átlagosan hat centbe került. Mostanra már valamivel több mint 13 centet kell érte fizetni, ám az ár egyes régiókban ennél jóval magasabb is lehet. Az ország egyik legnagyobb szolgáltatója, a Vattenfall például új, berlini ügyfeleinek már 25 centet számít fel kilowattóránként. (Magyarországon a rezsicsökkentés csökkentéséig egy kilowattóra gáz kb 0,9 cent volt).

Míg nálunk csak azt lehet tudni, hogy a következő árváltozás év végével jöhet (az energiaszolgáltató negyedévente lekövetheti a piaci változásokat a hatósági árban), Németországban október 1-jétől újabb drágulás várható. Minden gázfogyasztónak további öt centet kell fizetnie kilowattóránként – szolidaritási járulék címen. Ezzel a többletbevétellel elvileg a gázimportőröknek akarnak kedvezni, akik – mivel kevesebb gázt kapnak Oroszországtól – kénytelenek máshol, jóval drágábban vásárolni azt. Az Uniper nevű szolgáltatót a német államnak már ki is kellett segítenie. 

Magyarországon az átlagos fogyasztónak még mindig kedvezőbb 

Tavaly ősszel egy átlagos, száz négyzetméteres lakásban élő négyszemélyes háztartás, amely évente mintegy 18 ezer kilowattórányit (kb. 1800 m3-t) fűtött, 1080 eurót fizetett a földgázért Németországban. Ha a jelenlegi árat vesszük és ahhoz még hozzáadjuk a gázjárulék öt centjét, akkor az éves fogyasztásra már 3240 euró jön ki (kb 1,3 millió forint) – ami egy átlagos havi jövedelemnek felel meg Németországban.

Ennyi pénzért Magyarországon a gázárváltozásokat követően is évi 3240 m3 gázt (havi 270m3-t) fogyaszthatnánk. Vagy ha a 100 négyzetméteres átlagos német lakás éves 1800 (havi 150) köbméteres fogyasztását nézzük, ez majdnem beleférne a hazai rezsivédett fogyasztásba (144 köbméter/hó). Magyarországon tehát a támogatott szintig sokkal kedvezőbbek még most is a feltételek, igaz, a házak energiahatékonysága sem olyan jó.

Bár Németországban még tombol a nyár és a radiátorok ki vannak kapcsolva, egyre több bérlő és lakástulajdonos próbál hozzászokni a gondolathoz, hogy ősztől nem lesznek olyan melegek az otthonok. Lecserélni a gázfűtést – megkésett gondolat, hiszen a fűtési szezon három hónap múlva kezdődik.

Aki fűtésszerelő cégeket keres meg, rendre ugyanazt a választ kapja: legkorábban októberben tudnak kijönni ahhoz, aki régi fűtési rendszerét akarná felülvizsgáltatni vagy korszerűsíteni. Nem beszélve az anyaghiányról. Árammal működő hőszivattyúk már nincsenek raktáron. A beszerelésre pedig hónapokat kell várni.

Tűzifát, fűtőventilátorokat, elektromos radiátorokat és hősugárzókat is alig lehet már kapni. Műszaki szakemberek szerint ilyen mennyiségű elektromos fűtőeszköz okozta többletterhelés az elektromos hálózatot is lebéníthatja, és ez hideg téli napokon bizonyos régiókban rendszerleálláshoz vezethet.

Németország gazdasági minisztere, Robert Habeck az ország polgárait hónapok óta energiatakarékosságra buzdítja. És ez nemcsak a téli fűtésre, hanem már a jelenlegi áramfogyasztásra is vonatkozik. A szükséges energia nagy részét ugyan szélerőművekkel  és napkollektorokkal állítják elő, de a felhasználás majdnem 14 százaléka gázból nyert energia. Berlin emiatt úgy döntött, hogy lekapcsolja kétszáz nevezetességének éjszakai világítását. Sok németországi településen már csökkentették a közfürdők és uszodák medencéinek a vízhőmérsékletét, és a zuhanyozókból is csak hideg víz folyik.  Míg Magyarországon a kormánypártiak egy időben gúnyolódtak a németországi takarékossági intézkedéseken, és az önkormányzatok sem siettek döntéseket hozni, Alsó-Szászország fővárosában, Hannoverben az önkormányzat elsők között fogadott el átfogó takarékossági csomagot.

A közelgő fűtési szezonban a város középületeit legfeljebb húszfokosra lehet fűteni, a műszaki és a raktárhelyiségeket maximum tíz-tizenöt fokosra. A nevezetességek nem kapnak ezentúl díszkivilágítást, és minden köztéri szökőkutat kikapcsolnak. Az uszodákban és a szabadtéri fürdőkben, valamint a sportcsarnokokban és a tornatermekben nem folyik melegvíz a zuhanyzókból.

„Fűtésrendőrséget” azért nem terveznek

Németországban az éves gázmennyiség mintegy egyharmadát a magánháztartások használják el. Azt törvényileg nem lehet megszabni, hogy a lakosok mennyi gázt fogyaszthatnak. Az viszont nem kizárt, hogy például a magánmedencék gázkazánnal történő fűtését rendeleti úton fogják megtiltani. „Azt nem tartom életszerűnek, hogy a rendőrség minden medencetulajdonost felkeres majd, hogy ellenőrizze, melegítik-e a vizet” – magyarázta a gazdasági miniszter, és ilyen országban nem is akarna élni, tette hozzá.

 Nem lesz tehát „fűtésrendőrség”, ahogyan nem terveznek törvényileg limitált fogyasztást sem. A koronavírus-járvány tapasztalatai amúgy is azt mutatták, hogy az emberek önkéntes alapon tartották magukat inkább a szabályokhoz. A Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium tudományos tanácsadó testülete, melynek 41 vezető közgazdász a tagja, júniusi levelében azt írta, hogy az emberi belátásra bízott felhívások ilyen fogyasztási kérdésekben ritkán szoktak hatni.

A fogyasztók csak akkor spórolnak igazán a gázzal, ha a válságot a pénztárcájukon érzik. „A magas gázár a leghatékonyabb ösztönző a fogyasztás korlátozására” – áll a szakértői testület DW birtokába került kilencoldalas állásfoglalásában. „Ha az árat valami felülírja, például az, hogy egyes vállalatok vagy magánháztartások tudják, hogy mindenképp fix áron látják el őket, akkor nem ösztönzi őket semmi arra, hogy tovább takarékoskodjanak a fogyasztással.”

A közgazdászok nem javasolják sem a gázárak állami limitálását, sem azt, hogy a kormány az egyszeri háromszázeurós energiatámogatáson túl további pénzügyi segítséget nyújtson. A minisztériumi tudományos tanácsadó testület ehelyett a gázpiac szabályozását javasolja, mégpedig olyan módon, hogy a gázfogyasztók az előző évi felhasználásuk bizonyos százalékát kapják meg idén is limitált áron. Azok a háztartások pedig, amelyek ennél többet fogyasztanak, fizessenek a többletért egy lényegesen magasabb összeget. A testület tehát nagyjából a magyar megoldást javasolta – persze, az igazán fontos jelzés, hogy a határt hogyan húzzák meg.

Vissza a home office-ba?

A Német Gazdaságkutató Intézet munkatársa, Claudia Kemfert egy lépéssel tovább megy, és azt javasolja, hogy fizessenek prémiumot azoknak, akik különösen sok gázt takarítanak meg. A gazdasági miniszter azonban nem ért egyet ezzel a javaslattal. „Ha valaki úgy áll a dologhoz, hogy csak akkor viselkedik szolidárisan, ha kap még ötven eurót, akkor én erre azt mondom, hogy ’azt viszont nem fogod megkapni, haver” – fogalmazott Habeck egy tévéinterjúban.

Ehelyett a miniszter továbbra is kitart ajánlásai mellett, vagyis, hogy kevesebbet és hidegebb vízzel zuhanyozzunk, a fűtési rendszereinket nézettessük meg és állítsuk be optimálisan, valamint csökkentsük szobáink hőmérsékletét. A koronavírusjárvány és a fertőzések számának ősztől várható növekedése miatt a home office megint előtérbe kerülhet. Ebben az esetben az irodaházakat kevésbé kellene fűteni. Tanulmányok szerint mintegy ötszázalékos energiamegtakarítást is jelenthetne, ha a munkavállalók többet dolgoznának otthonról.

Felvetődik a kérdés, hogy a vállalatok, amelyek így spórolhatnának a fűtésen, kompenzálnák-e a dolgozóikat? Nem ez az egyedüli megoldatlan probléma a jelenlegi energiaválságban. Hogy mekkora a bizonytalanság, mi sem mutatja jobban, mint Habeck közelmúltbeli bayreuthi nyilvános szereplése. A lakossági fórumon folyó vitát hangos füttyszó és fújolás kísérte.

A tüntetők egyelőre kisebbségben voltak, de ha elkövetkező hetekben egyre több gázfogyasztó kap olyan magas összegű számlát, amelyet nem tud kifizetni, a tiltakozás mértéke valószínűleg jelentősen megnő. A közelgő ősz nemcsak a kormány, hanem az egész ország számára komoly kihívásokat hozhat. Robert Habeck tisztában van ezzel, ezért azt ígérte Bayreuthban, hogy az embereket semmiképp nem hagyják magukra a drasztikusan növekvő energiaköltségekkel.

Ebben bízik Viktória is, aki optimistábban tekint a német kormányra, mint sok német.