Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
Két éven belül visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – többek között ezt is vállalta a magyar kormány a helyreállítási tervben, amelynek elfogadását szerdán javasolta a tagállamoknak az Európai Bizottság, és amely alapján 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat Magyarország – amennyiben megfelel az egyéb elvárásoknak is. A terv végleges elfogadása a következő 1-2 hétben várható.
A dokumentumban egy sor, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel, ezek egyikre az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését (amit októberben rendelt el a kormány), illetve addig is legalább félévente felülvizsgálja régiónként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt, hogy indokolt-e még fenntartani ezt a korlátozást.
A kormány vállalta, hogy minderről jövő március végéig meg is hozza a szükséges szabályokat, ahogy többek között a következő vállalásokról is:
- 75 napban maximalizálják a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, és ha a hatóságok ez idő alatt nem reagálnak, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni;
- egyszerűsítik a kisebb, legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését (elég lesz egy egyszerű regisztráció), a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig legfeljebb két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók;
- megszüntetik a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat (amelyek ellehetetlenítik ezek telepítését);
- meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz szélturbinákat telepíteni, és egyszerűsítik, valamint felgyorsítják engedélyezésük folyamatát is;
- átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit (egy adott kérelmet mi alapján fogadnak el vagy utasítanak vissza);
- a uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést;
- kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél (az állami beruházásoknál már jövőre)*.
Az időjárásfüggő megújuló energiatermelés felfuttatása komoly hálózati fejlesztéseket igényel, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését segítő akkumulátorok beszerzésére. A kormány azt is vállalta, hogy a jelenlegi 8-ról 10 gigawattra növeli 2026 nyaráig a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét.
A vállalásoknak ez csak egy része, a későbbiekben alaposabban is feldolgozzuk a témát.
*A napelemesek számára kedvező szaldó elszámolás lényege, hogy az általuk felhasznált elektromosenergia-mennyiséget csökkenteni tudják a napelemeik révén a hálózatba betáplált elektromos energiával, és csak a különbség után kell megfizetniük a díjakat, az adott – általában egy éves – elszámolási időszak alatt. Ez azonban jelentős plusz költséget jelent a hálózat üzemeltetőjének, mivel egy ilyen napelemes felhasználó olyan időszakban "kéri vissza" a korábban (nyári, napsütéses időszakban, olcsón) betáplált energiát, amikor eleve nagyobb az energiaigény (télen, kevésbé napsütéses időszakban) és drágább az áram. A szaldó elszámolás kivezetéséről már létezik egy rendelet, de értelmezése egyelőre kérdéses.
