„Magyarországon a kutyapopuláció hozzávetőleg 25-30 százaléka elhízott, az 5–11 éves kutyák 40-45 százaléka a normálisnál magasabb testsúlyú” – nyilatkozta az Indexnek Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő. A szegedi állatorvos szerint az elhízás a leggyakoribb – egyébként megelőzhető – betegség. A kutyákat és a macskákat akkor tekintjük túlsúlyosnak, ha testtömegük 10-20 százalékkal meghaladja ideális testsúlyukat. Elhízottnak minősülnek, amennyiben testtömegük legalább 20 százalékkal meghaladja az ideális testtömeget.
Dagi kedvencek az állatorvosi rendelőben
Deim Zoltán arra figyelmeztette az állattartókat, hogy a gondos és felelős gazdiknak meg kell érteniük, hogy kis kedvencük testsúlya a hosszú élettartam, az életminőség és a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb tényezője. Szerinte jó, ha az állatorvos elvégez néhány mérést és meghatároz egy testállapotpontszámot (lásd keretes anyagunkat). Amikor az állattartók szembesültek azzal, hogy kedvencük egyszerűen túlsúlyos vagy kövér és komoly diétára van szükségük, a legtöbb gazdánál megjelent a tagadás. Egyszerűen nem akarták tudomásul venni, hogy az általuk szeretett és a gondviselésük alatt lévő állat az ő hibájukból került ebbe az állapotba.
Ez nem személyes ügy! Ez a kedvenc jólétének alapja.
- mondta az állatorvos, aki szerint rosszat tesz kisállatával az a gazdi, aki nem figyel kedvence egészségére és túleteti.
Cukorbetegség és anyagcserezavarok
A törvény szerint állatkínzást követ el, aki olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Deim Zoltán szerint a hazai nyomozóhatóságok és jogalkalmazók eddig rendszerint olyan ügyekkel találkoztak, ahol állatok bántalmazása, éheztetése vagy szomjaztatása volt. Az állatorvos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „de facto” az elhízás is olyan bánásmód, ami maradandó egészségkárosodást és végső soron az állat pusztulását okozhatja.
Deim Zoltán szerint egy kutyus 1-2 nap alatt elpusztul, ha egy forró nyári időszakban egy oszlophoz kötik és nem adnak neki vizet. A szomjhalál komoly szenvedéssel jár az állat számára. De mi van azzal a 15-16 kilós kutyával, amelyiknek normális körülmények között csupán 10 kilót kellene nyomnia? - tette fel a kérdést a doktor. Tapasztalata szerint ezeknél az állatoknál kis idő múlva megjelennek az elhízás okozta szervi problémák: cukorbetegség, ízületi betegségek, anyagcsere zavarok és emésztési problémák.
Az elhízás is maradandó egészségkárosodást, pusztulást és sok szenvedést okozhat az állatoknak.
Az igazságügyi állatorvos szakértő emlékeztetett arra, hogy az állatkínzás akár börtönbüntetéssel is büntethető. Deim doktor nem gondolja, hogy a felelőtlen gazdik rács mögé kerülnének, mert több jutalomfalatot és ételt adtak kedvencüknek, de a problémát komolyan kell venni!
Bírság, oktatás és eltiltás
„Az állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia" – nyilatkozta az Indexnek Vetter Szilvia. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ vezetője szerint az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amelyek megfelelőek az állatnak, figyelembe véve annak faját, fajtáját, korát, nemét és egészségi állapotát. Szerinte a túletetés jogi megítélése a konkrét esettől, körülményektől függően változik: egyértelműen minősülhet állatkínzásnak is.
Az 1998-as állatvédelmi törvényünk kimondja, hogy – többek között – állatkínzásnak minősül az a bánásmód, amely az állat egészségének károsodását okozhatja. Könnyen belátható, hogy a nem megfelelő táplálás okozhat egészségkárosodást, akkor is, ha éheztetik az állatot, de akkor is, ha „túletetik”. Vetter Szilvia szerint, ha valóban megsértették az állatvédelmi szabályokat,
a hatóság magas összegű bírságot szabhat ki. Sőt, kötelezheti az állattartót a tartási körülmények megváltoztatására, vagy akár arra is, hogy állatvédelmi oktatáson vegyen részt.
Mivel a „túletetés” egyértelműen fakadhat tudáshiányból, az állattartó felvilágosítása a megfelelő táplálásról meg is oldhatja a problémát. Súlyosabb esetekben az állat elkobzása és az állattartástól eltiltás is felmerülhet.
Kerüljük az önbíráskodást!
A jogász szerint nem kizárt a „túletetés” büntetőjogi minősítése sem. Amennyiben valaki gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, amely akár két évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A bánásmód fogalmába a nem megfelelő takarmányozás egyértelműen beleérthető. Nehezebb kérdés annak értékelése, hogy vajon a „túletetés” mennyire veszélyes a társadalomra, hiszen ennek kimondása is feltétele annak, hogy egy bűncselekmény megállapítható legyen. Az éheztetés, elhanyagolás, vagyis a mulasztással elkövetett állatkínzás esetében könnyebb megállapítani a társadalomra veszélyességet, mint azt, amikor valaki – akár rosszul értelmezett szeretetből, gondoskodásból – túletetéssel sodorja veszélybe kedvencét.
Vetter Szilvia szerint fontos, hogy az állatok állapotáról hiteles szakvéleményt az állatorvosok tudnak adni: a soványság vagy a túlsúly lehet egy – akár kezelés alatt álló – betegség következménye is. „Mindenképpen kerüljük az önbíráskodást, és forduljunk a hatóságokhoz!” – javasolta a jogász.
Mikortól kövér kedvencünk?
Az állatok kondíciójának meghatározására számos lehetőség van. A Body Condition Scoring (BCS) egy könnyen használható kvantitatív eszköz a társállatok kondíciójának és zsírfelhalmozódásának meghatározására. Az állatok kondícióját 1-től (soványodott) 9-ig (elhízott) terjedő skálával szoktuk meghatározni, ahol az ideális testpontszám az 5. Az Association for Pet Obesity Prevention (APOP) egy 1-től 9-ig terjedő BCS-skála használatát javasolja, amely lehetővé teszi a finomabb változások figyelembe vételét is, például a kor befolyásolja az állatok testtömegét és kondícióját. A társállatok testsúlyának változását számos ok befolyásolja, ide sorolhatjuk a takarmányváltást, a takarmányozási szokásokat, a fizikai aktivitást, az életkort, a gyógyszeres kezelést, valamint egy esetleges, mögöttes megbetegedés folyamatát. Az állatorvosokat kiképezték a testállapot-pontszám elvégzésére.
(Borítókép: Shutterstock)
