A hónap elején az orosz legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek nyilvánította az Azov-ezredet, ami azt jelenti, hogy az elfogott katonákat megvádolhatják terrorizmussal.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Az ukrán és török elnök, valamint az ENSZ főtitkárának lvivi találkozója során az Azov-ezred katonáinak családjai végigvonultak a városon, és szeretteik hazatérését követelték. Az ezred katonáinak egy részét Oroszország tartja fogva azóta, hogy május közepén feladták a hetek óta védett mariupoli acélművet. A családok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és biztosítsa szeretteiknek, amire szükségük van.
Wives, mothers and sisters of Azov soldiers walked across the Ukrainian city of Lviv holding posters, some reading ‘don’t touch our heroes’ and chanting ‘bring heroes back home’ pic.twitter.com/yYwuNDQ2u7
— Reuters (@Reuters) August 18, 2022
A hónap elején az orosz legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek nyilvánította az Azov-ezredet, ami azt jelenti, hogy az elfogott katonákat megvádolhatják terrorizmussal. Az ezred az ukrajnai háborúról szóló orosz propagandanarratívának kulcsfontosságú szereplője volt, amelyet eredetileg a „nácítlanítás” állítólagos céljával indítottak. Az Azov ezred 2014-ben alakult önkéntes milíciaként az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai erők elleni harcra, és eredeti tagjai közül sokan szélsőjobboldali nézeteket vallottak. Azóta azonban parancsnokai szerint eltávolodott szélsőjobboldali eredetétől, és az egység integrálódott az ukrán nemzeti gárdába.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
