„Az esküvő egy mondat, a Föld egy ország, az emberiség egy társadalom” – nálunk élő bahaiok az iráni üldöztetésről

A bahai vallás a 19. század közepén, Perzsiában alapított monoteista vallás. Alapítója Bahá'u'lláh (1817–1892) tanai szerint az egész emberiség egyetlen faj, a cél pedig, hogy egyetlen világméretű társadalomban egyesüljön. A bahaiok meggyőződése szerint a nagy vallások alapítóit ugyanaz az egy isten küldte. A világon jelenleg 5–6 millió bahai él, a legtöbben Iránban, a vallás szülőhazájában, ahol az iszlám forradalom óta üldözik a híveket. Furugh Switzerrel és Dr. Ajang Armin Fariddal a budapesti Bahai Központban találkoztunk.

hvg.hu: Az utóbbi hónapokban újra szintet lépett a bahaiok elleni hadjárat Iránban. Miért pont a bahai vallást veszi célba a teokrácia?

Ajang Armin Farid: Már a kérdésben ott van félig a válasz. A mi vallásunkban nincsen papság. Az iszlámban nem csak hogy van, de Iránban ők a hatalom legfőbb képviselői. És akkor itt jön a legfiatalabb világvallás, ami azt állítja, hogy minden embernek van esze, tudjon olvasni, írni, gondolkodni és nem kell külön vallási vezető, aki megmondja, hogyan kell élnünk. Márpedig ha ez szabad lenne Iránban, akkor fiatalok milliói választanák ezt az életet, mert egyébként hiányzik a spiritualitás az életükből.

A másik „probléma” a rezsim számára a vallásunkkal a férfiak és nők egyenjogúsága, ami egyértelműen szembemegy a szabályokkal.

hvg.hu: Térítő vallás a bahai?

Ajang Armin Farid: Nem, sőt! Tilos nálunk a térítés, mindenkinek a saját felelőssége, hogy kutassa az igazságot. Ráadásul Iránban ez szó szerint életveszélyes lenne, hiszen aki a muszlim hitről betér a bahai vallásba, azt a saríja szerint halálbüntetés sújtja. A gyakorlatban ezt ma már ritkábban hajtják végre, de az én nagynénémet például így végezték ki a 80-as években.

hvg.hu: Hogyan kel fel egy bahai vallású ember?

Ajang Armin Farid: Ugyanúgy, mint bárki más. Felkelés után szoktunk imádkozni, meditálni, felkészülni a napra. Este hasonlóképpen zárjuk le a napot. Mi úgy tekintünk az életre, mint egy szolgálatra az emberiség és a társadalom felé. Az ima azonban nálunk egy privát dolog, ezért külön nem gyűlünk össze templomban, vagy bárhol.

hvg.hu: Vannak meghatározott imaszövegek azért?

Ajang Armin Farid: Baháʼu'lláh, a vallásunk alapítójának kinyilatkoztatásában számtalan imát találunk eredeti forrásból. Ezeket használjuk. És vannak szentírások, amiket tanulmányozunk rendszeresen.

hvg.hu: Fárszi nyelven?

Ajang Armin Farid: Az eredeti fárszi és arab, de az imákat több mint 2000 nyelvre lefordították, általában mindenki a saját nyelvére fordított változatot használja. Van angol és magyar változat is.

hvg.hu: Önök beszélnek még fársziul?

Ajang Armin Farid: Furugh profi. Én írni, olvasni már nem tudok, csak beszélni.

Furugh Switzer: Nagyon fontos, hogy a fárszi tudásunk megmaradjon, mert Baháʼu'lláh legtöbb műve is ezen a nyelven született.

hvg.hu: Az iráni hatalom a bahaiok elleni hadjáratot azzal próbálja igazolni, hogy vallás követői Izraelnek kémkednek. Most kezeljük úgy, hogy ez az iráni hatalom narratívájának része, de egyébként milyen viszonyt ápolnak a zsidó állammal?

Ajang Armin Farid: Izraelben van a vallásunk központja, de ennek is megvannak az okai. Baháʼu'lláht Perzsiából száműzték Akkóba, ami akkor az Oszmán Birodalom börtönvárosa volt. Ott van ma is a vallásunk legszentebb helye, Baháʼu'lláh szentélye. 1892 óta az a bahai világközpont, ám ekkor Izrael még nem is létezett. 1948 után Ben Gurion miniszterelnök felismerte, hogy ez egy vallási közösség világközpontja, azóta vendégek vagyunk.

Mi nem vonulunk el a hegyekbe remeteéletet élni, barlangokban imádkozni, ezzel nem segítenénk senkin. Inkább aktív szerepet vállalunk a társadalomban és a társadalomért, akár a munkánk során, akár munkán kívül. A cél a változás, a világ jobbá tétele, de nagyon fontos bahai elv, hogy a politikában semmilyen formában nem veszünk részt. Ezért is abszurd ez a vád, ezzel az erővel a muszlimok is kémek Izraelben, hiszen ott áll az al-Aksza mecset, vagy a keresztények is. Ez csak egy kifogás.

Furugh Switzer: Iránban már régen elküldtek minden bahait minden köztisztiviselői pozícióból. Nem lehetnek még tanárok sem, sőt az egyetemen sem tanulhatnak. Akkor mégis honnan szereznének információt, ha ennyire tiltva vannak minden, akár kicsit is fontosabb státuszból? Ez egy hamis vád.

Ajang Armin Farid: Azt mégsem mondhatják, hogy azért üldözik a bahaiokat, mert nálunk egyenlő férfi és nő és ünnepeljük a sokszínűséget. Egyébként nem is vallásként kezelnek minket, hanem szektaként, politika mozgalomként tekintenek ránk. Akik ezt szítják, pontosan tudják, hogy egy békés világvallás a bahai, ami viszont képes lehet terjedni, ha nem üldöznék.

Viszont kezdjük érezni, hogy nagyon sokan vannak már Iránban, akik nem dőlnek be ennek az uszításnak, sőt támogatnak minket.

hvg.hu: Az izraeli bahaiok belépnek a hadseregbe?

Ajang Armin Farid: Nincsenek izraeli bahaiok, csak külföldi hívők, akik ott szolgálnak ideiglenesen. Ez egy megállapodás Izrael államával, hogy nem folytatunk missziós tevékenységet – amit egyébként is tilt a vallásunk –, ami itt azt is jelenti, hogy nem építünk helyi közösséget.

hvg.hu: Mi volt az utolsó csepp, ami miatt úgy érezték, hogy Magyarországon élő bahaiként is meg kell szólalniuk?

Furugh Switzer: Bár már 1979 óta tart az üldöztetés, az utóbbi időben eszkalálódott a helyzet. Egy hétfős bahai közösség tagjai 10 év börtönbüntetést kaptak nemrégen, csak azért, mert létrehoztak egymás között egy vallási tanácsot. Az egyikük egy nagyon kedves barátnőm, aki 5 évvel ezelőtt szabadult az akkori 10 éves börtönbüntetéséből. Most 1–2 hónapja vannak újra börtönben, ebből heteket töltöttek magánzárkában. Ugyanaz a vád ellenük, mint 15 éve. Akkor egyébként eredetileg 20 évet kaptak, de olyan erős médiavisszhangja lett az ügynek, hogy kénytelenek voltak csökkenteni a büntetést.

A másik ilyen konkrét esemény, ami nagyon felzaklatott, amikor láttam, hogy egy iráni faluban lerombolták a bahaiok házait. A család, az idősek, a gyerekek csak nézték, ahogy a buldózerek lebontják az otthonukat, mindezt kizárólag azért, mert más a vallásuk.

40 év alatt egy bizonyítékot sem találtak, így újra feltúrják minden bahai család házát, de most sem fognak. Az iráni kormányzat részéről érkező vádak teljesen alaptalanok. Mi mindenhol betartjuk az adott ország szabályait, ez vallási előírásunk.

hvg.hu: Akkor mondjuk Iránban a bahai nők is viselnek fejkendőt?

Furugh Switzer: Igen. Mindent a szabályok szerint. Mikor azt mondták, hogy nem szabad adminisztratív vallási tanácsokat működtetnünk, feloszlattuk ezeket. Egy valamiben nem hátrálunk, a tagjaink nem tagadhatják meg vallásukat. Az iráni vezetés pedig erre utazik fenyegetésekkel és előnyök biztosításával, ha valaki mégis megteszi.

hvg.hu: Ez volna már kint az elvárás?

Furugh Switzer: Aki ezt megteszi, azt azonnal szabadon engedik és visszakapja az elkobzott tulajdonát is.

hvg.hu: Elképzelhetőnek tartják, hogy egy rezsimváltást követően egyszer még visszatérhetnek Iránba?

Furugh Switzer: Lehet, hogy visszamennék oda szolgálni és jótékonysági programokat szervezni. Rengeteg afgán család él például az afgán határ környékén rettenetes körülmények között. Volna mit tenni.

hvg.hu: A sokszínűség azért már Nyugaton sem annyira egyértelműen pozitív üzenet. Milyen ezt nem keresztényként megélni Magyarországon?

Ajang Armin Farid: Mi mindig úgy látjuk, hogy a politikai elégedetlenség egy jel a társadalomban, aminek sok igazságtalanság, társadalmi frusztráció áll a hátterében. A bahai vallás pedig éppen egy igazságos társadalom megteremtéséért jött létre. Sokkal szebb egy olyan kert, ahol különféle virágok vannak, mint az, ahol csak egyetlen fajta él. A nacionalizmus ezt a szépséget nem látja. A kulcs az oktatásban van. Az ember nem úgy ébred fel egyik nap, hogy ő most fasiszta lesz – és most általánosságban beszélek persze.

Furugh Switzer: Az emberiség most a kamaszkorát éli. Ilyenkor felébredünk az igazságtalanságból, felháborodunk, tüntetünk. Nem baj ez, kell látni ezeket a tüneteket, ebből fogunk okulni, tanulni, ettől leszünk egy jobb társadalom, ha megtanuljuk, hogyan tudunk ebből kinőni.

hvg.hu: Mégis hogy néz ki a bahai vallás a gyakorlatban? Hogyan néz ki egy bahai esküvő például?

Furugh Switzer: Egy mondat a férfi és a nő között, legalább két tanú előtt. Ennyi. Ez persze nem azt jelenti, hogy kizárólag ilyen egyszerű keretek között szabad megtartani, de ennyi az alapkövetelmény.

A bahai hit több mint egy vallás, inkább egy életmód, amely során a bahai elvek megvalósítását tartjuk szem előtt. Vannak imák persze, szertartások, összejövetelek, imatalálkozók, de a lényeg a szolgálat teljesítése a vallási alapelveinknek megfelelően. Ezen keresztül kerülünk közelebb Istenhez. Nyilván senki sem tökéletes, de az a folyamat fontos, hogy próbáljuk a legjobbat kihozni magunkból és a legtöbbet tenni az emberiségért.

hvg.hu: Ön például ha jól tudom roma asszonyokat tanít mesét olvasni a gyerekeiknek. Ez mit segít a világon? Legalább kiszakadnak belőle?

Furugh Switzer: Amikor először jöttem Magyarországra, a veszprémi Pannon Egyetemre hívtak oktatni. Ott hallottam továbbképzésre járó tanároktól, hogy a roma gyerekek ilyen, meg olyan borzasztóan viselkednek, nem lehet normálisan oktatni őket, a szülőket pedig nem érdekli az egész. Mi nem is ismertük még akkor a romákat. Aztán a bahai közösségben találkoztunk néhány roma családdal. Láttuk, hogy hiányoztak a háztartásukból a könyvek és nincs meg a kultúrája annak, hogy leülnek olvasni, koncentrálnak egy történetre. Akkor olvastam egy kutatást arról, hogy ha mesekönyvekből olvasnak egy gyereknek, akkor később sokkal könnyebben tudnak beilleszkedni az iskolarendszerbe.

Akkor jött az ötlet, hogy csináljuk meg ezt Magyarországon is, ez lett MesÉd (Mesélő Édesanyák) program. Egy roma anyukákból álló ötfős csoporttal kezdtem az egészet 20 éve. Minden héten egyszer találkoztunk, felolvastunk meséket, eleinte igen nehézkesen, mert nem akartak hangosan olvasni, szégyellték, ha nem olvastak olyan jól. Később viszont egyre gördülékenyebben ment, a bátorítás hatására. A házi feladat az volt, hogy elvisznek egy könyvet és abból este olvasnak a gyerekeiknek. És látom, hogy az anyukáknak is fontos, mert az ő gyerekkorukból ez hiányzott. Aztán persze a gyerekek is unszolni kezdték őket, hogy hozzanak újabb könyveket és olvassanak még többet. Három hónap után már szépen olvastak hangosan az anyukák és élőbeszédben is szebben fejezték ki magukat. Beszéltünk a meséről is velük, hogy annak mi az üzenete, mik a szereplők motivációi.

hvg.hu: Ezek bahai mesék voltak?

Furugh Switzer: Dehogy. Az egész projektből teljesen kihagytuk a vallást, csak a meseolvasásról szólt. Az egyetlen kapcsolódási pont, hogy a bahai közösség támogatta a programot.

hvg.hu: Ajang pedig igazságügyi orvosszakértő és fogorvos, sok bűncselekmény áldozatait vizsgálta már. Korábban beszélt arról, hogy az emberek sokkal kegyetlenebbül harapnak, mint az állatok. Mitől lesz kegyetlen egy harapás?

Ajang Armin Farid: Egyrészt a harapás erősségétől. Mi 5 kategóriába soroljuk ezt: legalul az az olyan harapások vannak, amik nyomot hagynak pár napig, legfelül pedig a tépés, a legbrutálisabb harapásfajta. Másrészt nem mindegy, hogy valakit a mellén harapnak meg, vagy a hátán. Bizonyos testrészeken nagyon sűrű a szabadon lévő idegvégződés, azok nagyon fájó pontok tudnak lenni. Ha egy gyerek ellen bűncselekmény, vagy nemi erőszak során történik a harapás, akkor nagyon fontos, hogy ez hol történik.

hvg.hu: Fogorvosként kezdte?

Ajang Armin Farid: Igen, aztán az Egyesült Államokban az amerikai hadsereg Armed Forces Institute of Pathology nevű intézményében tanultam. Itt specializálódtam a harapásokra és az áldozatazonosításra a fogmaradványok alapján.

hvg.hu: Mi volt az az eset, ami a legjobban felkavarta?

Ajang Armin Farid: Két eset volt. Az egyik 2013-ban történt. Egy kéthónapos kisbabát harapott meg a saját apukája. Ruhán keresztül történt, de még így is mély nyomot hagyott. Nem csak harapta, hanem csúnyán meg is verte, többször beledobta az ágyába. Több maradandó sérülést szerzett a kicsi, én is találkoztam vele, hiszen dokumentálni kellett a sérüléseit. Az apa az anyát vádolta, a fognyomok alapján azonban egyértelművé vált, hogy ki volt a bántalmazó. A férfi 8 évet kapott, a nő 4 évet, a gyereket pedig elvették tőlük.

A másik két évvel ezelőtt történt Balassagyarmaton. Húsvétkor egy 23 éves fiatal férfi elment locsolni. Az egyik kertben egy idősebb, 75 éves nő nem akarta fogadni. A férfi erre indulatos lett és brutálisan bántalmazni kezdte. A házban megverte, megerőszakolta és megölte az asszonyt. Két nappal később találták meg a holttestet és a boncteremben fedezték fel a nagyon mély harapásnyomot a mellén. A bíróságon kérdezték milyen fájdalmat okozhatott ez, de azt válaszoltam, hogy annyi más sérülése volt a nőnek, hogy már nem lehet beazonosítani melyik fájhatott a legjobban. Eltörte a bordáit, eltörte a nyakát, megerőszakolták, brutális gyilkosság volt. Az a férfi 35 évet kapott.

hvg.hu: A cél tehát a világ jobbá tétele. Ilyen tapasztalatok után is úgy érzi, hogy sikerülhet?

Ajang Armin Farid: Vannak a világnak olyan sarkai, ahol a népesség arányában elég sokan vagyunk és ahol már sikerült jelentős eredményeket elérnünk.

hvg.hu: Például?

Ajang Armin Farid: Például Vanuatu szigetén, ahol már a lakosság 15–20 százaléka bahai vallású, vagy együttműködik a bahaiokkal, hiszen nálunk nem a tagság a lényeg, hanem a közös cél.

hvg.hu: Hol temetkeznek?

Ajang Armin Farid: Nincs erre előírás. Magyaroszágon bármilyen temetőben, de több országban vannak bahai temetők, az én nagypapám például egy londoni bahai temetőben fekszik. Aztán Iránban van számos bahai temető, de ott eleve mi vagyunk a legnagyobb vallási kisebbség. A mostani üldöztetés egyik része például a temetőink felszámolása.

hvg.hu: Vannak szigorúan hívő és kevésbé vallásos bahaiok, mint más vallások esetében?

Furugh Switzer: Nincs ilyen. Ha valaki bahai családba születik, akkor is felnőtté válásakor, 15 éves korában maga döntheti el, hogy hogyan éli majd az életét. Nincs a keresztséghez hasonló szertartás, önvizsgálat van, útkeresés, amin mindenki átesik. Semmit sem erőltetünk, ez egy szabad kapcsolat ember és Isten között.

hvg.hu: Ajang, ön Ausztriában született, már 30 éve Magyarországon él, közben a család Iránból származik, ahol sohasem járt. A rokonok számtalan különböző országban élnek szétszórva. Ilyenkor mit tekinthet az ember a hazájának?

Ajang Armin Farid: A világot. Világpolgárok vagyunk, de természetesen kötődünk a szülőhazánkhoz, én például mindig Ausztriának szurkolok, ha játszik az osztrák válogatott. Nálunk nem létezik a nacionalizmus mint jelenség, a patriotizmus viszont igen. Szolgáljuk az országot, ahol élünk és elfogadjuk, tiszteletben tartjuk a szabályait. Ugyanúgy, ahogy a különböző kultúrákból eredő sokszínűség szépségét is. A sokszínű, mégis egységes emberiségben hiszünk.

Furugh Switzer: Baháʼu'lláh azt mondja, hogy a Föld egy ország, amelynek polgárai vagyunk. Mindenhol úgy tekintünk a másik emberre, mint családtagra. Én például több mint 10 évet éltem Afrikában, teljesen más kultúrkörben, mint ahogy Angliában felnőttem, vagy ahogy Kanadában éltem. Mindenhol találtam olyan embereket, akikkel tudtam együtt szolgálni.

hvg.hu: Hány bahai van ma Magyarországon?

Ajang Armin Farid: Nagyjából hatszázan vagyunk országszerte.

hvg.hu: Magyarországon nem keresztényként, főleg a közösségépítés során nem kerültek összetűzésben a történelmi egyházakkal?

Furugh Switzer: Mi nem veszekszünk, nem versenyzünk. Tesszük, amit tudunk és amiről úgy gondoljuk, hogy jó a társadalomnak.

Ajang Armin Farid: Sőt, remek vallási párbeszédben és együttműködésekben szoktunk részt venni más vallások képviselőivel, hiszen eleve azt valljuk, hogy minden vallás egy istentől van. Nem is beszélve arról, hogy a bahai vallás a magyar társadalom fontos része, már 110 éve jelen van az országban.

hvg.hu: Azért ez nem az alapműveltség része még. Hogyan érkezett hozzánk?

Ajang Armin Farid: A vallás alapítója, Baháʼu'lláh fia Abdu'l-Bahá, aki szintén központi személyiséggé vált a vallásban apja halála után. Egy európai utazás alkalmával Németország, Franciaország és Ausztria után útba ejtette Magyarországot is, Vámbéry Ármin és Goldziher Ignác orientalisták meghívására 1913-ban, majdnem pont 110 évvel ezelőtt. Ekkor töltött Budapesten 9 napot. Előadást tartott többek között a Nemzeti Múzeumban is, elég nagy médiavisszhangja volt a látogatásnak akkoriban. Ez tehát fontos része a magyarországi bahaiok vallási örökségének. Vámbéry Ármin, az előbb említett híres oreintalista volt egyébként az első magyarországi bahai.

A 30-as években kialakult kisebb közösség kezdett épülni egy nagyjából 20 fős csoportosulásból, egyébként elsősorban zsidó származású hívekből. Sajnos tudjuk, hogy milyen történelmi események következtek ezután. Akik túlélték a második világháborút, azok a 40-es, 50-es években még összejöttek, de 1956 után jóformán senki nem maradt. A 60-as évek végén egy eszperantista hölgy külföldön bahai lett és utána hazajött, a diákjai köréből kezdett újraformálódni egy közösség. Természetesen mindezt a négy fal között. A 80-as években terjedt megint a vallás, amikor egyre szabadabb lett a légkör.

hvg.hu: A hatalom figyelte őket?

Ajang Armin Farid: Egészen biztosan. Onnan tudom, hogy az egyikük a bátyám volt.