A New York Times és a Wall Street Journal névtelen amerikai tisztviselőktől származó információkra alapozva azt állítja, hogy a támadás mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad hajtotta végre. Az eset különlegességét az időzítés és a célpont környezete is adja.
Szombaton késő éjjel több robbanás rázta meg Iránban Iszfahán városát, egy fegyverüzemet értek dróncsapások. Az iráni hatóságok szerint senki nem sérült meg és az okozott kár sem jelentős, hála az iráni légvédelemnek.
A támadás alig két nappal azelőtt történt, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn megkezdte volna közel-keleti diplomáciai körútját, melynek során Egyiptomba, Izraelbe és a palesztin területekre is ellátogat. És pár nappal azután, hogy a CIA főigazgatója, William J. Burns Izraelben járt. Ez már alufóliasisak nélkül is éppen eléggé gyanúsan fest, de az sem egészen világos, hogy mi volt a támadás célja, amelyről több nagy amerikai hírlap amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt állítja, hogy Izrael áll mögötte, de amit a bevett szokás szerint hivatalosan nem ismert el a zsidó állam.
Bár egyes források szerint az üzemben drónokat gyártottak, az iráni hatóságok szerint egy lőszergyárról van szó, a támadó drónokat pedig leszedte a légvédelem, mielőtt komolyabb kárt tehettek volna az üzemben. A komplexum egyébként egy kétmilliós város közepén helyezkedik el, ezért is készülhettek videók nem sokkal a becsapódás pillanatáról.
Tavaly év végén amerikai védelmi források megerősítették, hogy támadó drónokból Irán Oroszország első számú beszerzési forrásává vált, és a New York Times pedig európai, közel-keleti és amerikai biztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Biden-adminisztráció célja az orosz drónkapacitások visszaszorítása.
Múlt év végén és év elején az oroszok számos dróntámadást hajtottak végre ukrán nagyvárosok ellen, ezek a Kijev környékéről történt tavaszi kivonulás után az első komolyabb csapások voltak a főváros ellen. A támadóeszközök többnyire robbanóanyaggal megpakolt Shahed (Mártír) 146 típusú kamikáze-drónok voltak, bevetésük elsődleges célja pedig a lakosság megfélemlítése lehetett, valamint a nyomásgyakorlás az ukrán vezetésre.
Az azonban nem egyértelmű, hogy a szombati támadásnál célba vett üzemben ilyenfajta eszközöket támadtak-e. Az amerikai hírlapoknak nyilatkozó biztonsági források szerint Izrael saját védelmi szempontjai mentén hajtotta végre az iszfaháni támadást. Ez önmagában viszont nem választja le teljesen a zsidó államot az ügyről, hiszen már az is elég lehet, ha bizonyos szereplők (legfőképp az oroszok, vagy az ukránok) úgy ítélik meg, hogy ez is szempont lehetett. Oroszország fegyverellátásban számíthat Iránra, Irán pedig Izrael legfőbb ellensége, ez némiképp lazíthat azon az eddigi merevségen, amellyel Izrael elzárkódott eddig attól, hogy bármilyen módon belefolyjon a konfliktusba (bár egészségügyi és humanitárius ellátást eddig is jelentős mértékben biztosított Ukrajna számára).
Bár Izrael nem vállalta fel a támadást, az Egyesült Államok tisztviselői sietősen leszögezték, hogy nincs közük az iszfaháni dróncsapáshoz. Az izraeli fél néha előre, vagy az akció kezdetén értesíti az amerikai felet iráni célpontok elleni támadási szándékáról, máskor viszont egyáltalán nem.
Az iráni Baszidzs félkatonai erői részt vesznek az al-Kudsz (Jeruzsálem) napját ünneplő tüntetésen egy Shahab-3 rakétával Teherán egyik utcáján 2022. április 29-én
© AFP
Az elmúlt években számos hasonló, vélhetően Izrael által indított támadás történt a fenyegetettséget jelentő országok üzemei ellen. 2019-ben Libanon fővárosának, Bejrútnak a Hezbollah által uralt kerületébe küldtek egy kvadrokopter-típusú robbanószerrel megrakott drónt, egy hírszerzési források szerint precíziós rakéták gyártásában szerepet betöltő telephely ellen. 2021-ben már jóval nagyobb vadra lőttek, ugyancsak kvadrokopterek robbantak fel több iráni célpontnál, volt, hogy urándúsító telephelyet támadva, volt, hogy dróngyártó üzemet tönkretéve.
Joe Biden elnök korábban jelezte, hogy tudni akar arról, ha Izrael Irán területén tervez támadást végrehajtani, de Naftali Bennett, Izrael korábbi miniszterelnöke később úgy reagált, “Ezek olyan dolgok, amikről nem akarsz tudni”.
Az iszfaháni támadás mindenesetre az iráni hatóságok szerint egy kudarc volt. Állításuk szerint a támadó drónok nagy részét lelőtték, egyet pedig az épület köré vont védőháló akadályozott meg a nagyobb pusztításban. A drón megmaradt darabjairól is közöltek fényképeket. Husszein Amir Abdolláhján, iráni külügyminiszter vasárnap egy Teheránban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy „az iráni katonai helyszín elleni gyáva dróntámadás nem akadályozza Iránnak a békés nukleáris programjának előrehaladását”. Bár egyértelműnek tűnik, hogy az adott üzemnek nem sok köze lehetett az ország nukleáris programjához, ráadásul egy nagyváros központi részén helyezkedett el.
Az orosz hadsereg által használt, iráni gyártású Geran-2 drón támadása Kijevben 2022. november 22-én
© AFP / Yasuyoshi Chiba
Azt, hogy az izraeli fél továbbra is bevett módszerként alkalmaz célzott dróntámadásokat a régióban biztonságát fenyegető létesítmények, vagy az ellenségeinek érkező, illetve általuk küldött fegyverszállítámányok ellen, mi sem bizonyítja jobban, hogy hétfő újabb támadás történt. Ezúttal egy 25 teherautóból álló konvoj 6 járművét likvidálták egy légicsapás során az iraki-szír határon. Az iráni támogatással operáló libanoni siíta terrorszervezet, a Hezbollah részére érkeznek Szírián keresztül érkeznek rendszeresen fegyverszállítmányok, melyek izraeli légicsapások gyakori célpontjai. Az eset pikantériája, hogy a szír légtér nagy részét az oroszok ellenőrzik.
