Nagy visszhangja lett annak videónak, amin egy magyar snowboardos letarolt több síelőt Ausztriában. Az ilyen eseteknek nagyon komoly büntetőjogi és anyagi következményei is lehetnek, ezért érdemes elgondolkozni azon, hogy hasonló helyzetre hogyan lehet magunkat bebiztosítani, és mit kell ilyenkor tenni – írja a Bank360.hu.
Januárban ment körbe a magyar médiában az a videó, amin egy 18 éves magyar snowboardos letarolt több síelőt a stájerországi Kreischberg síterepén, majd a híradások szerint segítségnyújtás nélkül távozott. Néhány nappal később pedig arról jött a hír, hogy balesetett szenvedett egy magyar síelő, amikor egy snowboardossal ütközött a karintiai Nassfeld sípályáján. Mindkét eset figyelmeztet arra, hogy a síelés, snowboardozás nem veszélytelen időtöltés, és egy sípályán nemcsak bennünket érhet baj, hanem másnak is sérülést okozhatunk, ahogyan ő is nekünk.
Síeléshez, snowboardozáshoz először is érdemes olyan utasbiztosítást választani, amely kifejezetten téli sportokhoz vagy extrém sportokhoz készült. A legtöbb síbiztosítás tartalmaz sí felelősségbiztosítást is. Ez azokban az élethelyzetekben segít, amikor mi okozunk bajt valaki másnak. Ez lehet személyi sérülés, például egy síbaleset közben, ami a mi hibánkból következett be, mint például a mostani ausztriai esetben.
A síbiztosításokhoz kapcsolt felelősségbiztosítás a legtöbb biztosítónál elérhető. Abban azonban jelentős különbségek lehetnek, hogy melyik biztosító milyen helyzetben és mekkora összeget fizet. Erre érdemes rákérdezni a szerződés megkötése előtt, vagy elolvasni a szerződési feltételekben az erre vonatkozó részt.
A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorában az úti cél megfelelő megadásával (Síelés/Téli sportok) eleve olyan ajánlatokat kapunk, amelyek ilyen üdülésre vonatkoznak, így ezek közül már könnyen ki tudjuk választani a nekünk legjobban megfelelőt.
A biztosító állapítja meg, hogy a szerződés alapján jár-e, és ha igen milyen kártérítés
Az ausztriai balesetről készült videón annyi látható csak, hogy a snowboardos nem tudja magát tovább tartani a síliften, elesik, majd ülő, fekvő helyzetben csúszni kezd és elsodor másokat, miközben a meredek lejtő miatt folyamatosan gyorsul, hiába próbálja, nem tudja kontrollálni sem a haladás irányát, sem a sebességét. Nem látható, mikor és hogyan sikerült megállnia, azt sem ismert, a megállás után hogyan távozott.
Mindezek alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy 1. pontosan milyen összegű kárigénnyel léphetnek fel a snowboardossal szemben a balesetet elszenvedők, 2. ha volt neki, térít-e erre a biztosítása. Ezt minden esetben az adott biztosítónál a kárt elbíráló szakértők állapítják meg a körülmények tisztázása és a szükséges dokumentumok beérkezése után a biztosítás szerződési feltételei alapján.
Az általános eljárás minden ütközéses balesetnél, ahol valaki megsérül, hogy a rendőrség helyszínel, rögzíti a körülményeket és megállapítja, hogy melyik fél okozta a baleset. Ebben a tekintetben ez a baleset nem kirívó más síbalesethez képest.
Büntetőjogi következménye is lehetnek egy síbalesetnek
A mostani ausztriai baleset körülményei, következményei és utóélete ugyan még nem tisztázott, de általánosságban érdemes arra felhívni minden síelő figyelmét, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának nagyon komoly büntetőjogi következményei is lehetnek. A hírekben ugyan sokszor cserbenhagyásról írtak, de az egy másik büntetőjogi kategória, amelyet kifejezetten közlekedési balesetek okozóira alkalmaznak.
Ennél a síbalesetnél a segítségnyújtás elmulasztása miatt vonhatják büntetőjogi felelősségre a snowboardost, ha vétkesnek találják. Ez a felelősség egyébként alapesetben független attól, hogy valaki okozója-e a balesetnek vagy nem. A magyar – és jellemzően az európai országok, köztük Ausztria – jogi előírásai általános érvénnyel köteleznek mindenkit a bajbajutottak, balesetet szenvedettek segítésére.
Akkor is kötelességünk a segítségnyújtás, ha nem mi okoztuk
A magyar Büntető törvénykönyv szerint „aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van”, vétséget követ el, aminek a maximális büntetési tétele 2 év szabadságvesztés lehet. Ez akár 3 évre is nőhet, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ilyen esetben súlyosbító körülmény, ha „a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.” Ilyen esetben a büntetési tétel az első esetben maximum 3 év, míg a másodikban 1-5 év .
A januári ausztriai ütközéses esetnél a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet megállapítani még csak nagyvonalakban sem, hogy a balesetet okozó snowboardos elmulasztotta-e a tőle elvárható segítségnyújtást. Nem ismert, hogy a baleset után pontosan mi történt, mit tett vagy nem tett, illetve mit tehetett volna a snowboardos.
Természetesen abban az esetben, ha egyszerűen odébb állt, mintha mi se történt volna, nem szólt senkinek, nem győződött meg arról, hogy a balesetet szenvedetteken segítettek a közelben maradók, akkor szinte biztosan számíthat a jogi felelősségre vonásra. Önmagában az azonban még kevés a büntetőjogi elmarasztaláshoz, hogy a baleset után lejjebb sodródva nem ment vissza a baleset helyszínére. Az eset összes körülményét az osztrák rendőrségnek kell kivizsgálnia, ahogyan az ebből következő büntetőjogi minősítés is hatóságok feladata.
Mindezekből is látszik, hogy akár egy ártatlannak tűnő síbalesetnek is súlyos következményei lehetnek azt azt elszenvedő és az azt okozó számára is, és még azok nézhetik ezt karba tett kézzel, akik nem voltak részesei a balesetnek, csupán a helyszínen vannak – figyelmeztetnek a Bank360.hu szakértői. Ezért egy ilyen sítúra előtt érdemes bebiztosítani magunkat ilyen esetre is, és a helyszínen is tudnunk kell, hogy mire vagyunk köteles – nemcsak emberileg, hanem jogilag is.
