Donáth Anna: Nincs messiás, munka van

Nem tudom, mennyire célravezető egy országosan ismert politikus nagy visszatérését az országosan ismert arca helyett egy üres sziluettel promózni hetekig. Úgy képzelem, hogy a kreatív koncepció ötletelésekor valaki biztosan bedobta a várakozás, a találgatás, meg az izgalom szavakat, de legyünk őszinték: a lila háttér előtti hosszúhajú ürességről már a megjelenés pillanatában egyértelmű volt, hogy Donát Annát takarja. Jobb esetben. Rosszabb esetben az, hogy a fantomkép őt ábrázolja. Itt pedig el is érkezünk ennek a kampánynak a legnagyobb problémájához:

zavaros az üzenet.

Mert persze, lehet úgy magyarázni, hogy a tavaly tavaszi választási vereség után hátrébb húzódó, nyári tisztújításon el sem induló Momentum-exelnök a kirakós hiányzó darabkája, az egyetlen, aki pont beleillik ebbe a szerepbe. De nem lehet kizárni, hogy az ember egy kicsit más megoldásra jutva azt lássa, hogy a nagy Donáth-messianizmus épp olyan üres, mint a fehér sziluett: nem a tartalom, csak a forma számít. Azért tőle kell remélni, hogy majd új útra tereli az egész magyar birkanyájat, mert neki van olyan alakja (szép, magas, fiatal, nő), ami kívülről a legegyértelműbben Orbán ellentétjének tűnik.

Ezt meg lehet akár úgy is fogalmazni, hogy Donáth Anna a legkevésbé elutasított magyar politikus – ahogy azt a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont meg is mérte. De addig azért ez az üzenet sem merészkedik, hogy Donáthot önértékén hirdesse. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy

ez a 21. századi jó pásztor hogyan vezetne egy egész országot akkor, ha még a saját, erőtlen ellenzékben is inkább csak másodhegedűs szerepbe szoruló pártja élére sem tér vissza – ahogy azt a Momentum nem győzte sietve hangsúlyozni az egész plakátolósdi kezdetén.

Ilyen felvezetés után tartotta meg a Momentum szombaton, Újpesten Donáth Anna az úgynevezett "jövőértékelőjét", amely úgy tűnik, több kérdésre sem tudott egyértelmű választ megfogalmazni.

Kell-e messiás?

Donáth ősz óta nem szerepelt nyilvánosan, a nagy februári visszatérésének a felvezetése, nemcsak a plakátkampányt tekintve, de a szombati beszédek alapján is úgy tűnt: a Momentum már-már messiásként várja vissza.

Gelencsér Ferenc pártelnök a mérsékelt lelkesedést kiváltó nyitóbeszédét így zárta: „Álljunk Donáth Anna mellé, az igazság és a becsületesség mellé, álljunk a jövő oldalára”. Kerpel-Frónius Gábor, momentumos főpolgármester-helyettes a közönséggel jól rezonáló, saját, a momentumosokénál érettebb korával tréfálkozó beszédében úgy fogalmazott:

Donáth Anna az a politikus, aki érzi annak a felelősségét, hogy le kell számolni az elmúlt 30 év csalódásaival és tévedéseivel, Magyarország ilyen politikusokat érdemel

Ezt pedig tapsvihar követte.

A legmagasztosabb – és az Újpesten összegyűlt 500 fős közönség által leghangosabban díjazott – felvezetést azonban Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere szolgáltatta. Ő arról beszélt, hogy Donáth volt az, aki már a Momentum hőskorában, a Rózsa utcai pincében is az igazságot képviselte, és azóta is világítótoronyként vezeti a közösséget, akkor is, amikor nem ő van az előtérben.

Donáth Anna ehhez képest nagyon határozottan visszautasította a messiásvárást a saját beszédében:

A politikában nincs messiás, munka van. Ne várjatok csodákat a politikusoktól, munkát és őszinteséget várjatok. Aki ma ellenzéki szereplőként azonnali nagy eredményeket ígér, annak ne higgyetek. Aki a magyar kormány idő előtti leváltását ígéri, az hazudik

Ehhez az esemény után, a hvg.hu kérdésére azt is hozzátette, hogy a Momentum plakátkampánya tudatosan épített arra az igényre, hogy a szavazók egy vezető képében várják a változást, ezt az igényt kihasználva ugyanakkor arra akarják felhívni a figyelmet, hogy "politikai vezetőre szükség van, de nincs messiás, munka van, az pedig csapatban végezzük el."

Mi ez az elvégzendő munka?

Donáth szerint a választási rendszer szülte tévút volt az ellenzéki összefogás, erről az újra és újra kétharmadot eredményező vonatról le kell szállni. Az alternatíva, amit felkínált a „radikális őszinteség” volt, ami azt jelenti, hogy a Momentumnak is be kell látnia, hogy „elsodortak minket az ellenzéki politika rossz beidegződései”.

Azt, hogy hogyan fog véget érni az Orbán-rendszer (amit NER helyett a hazugság rendszerének nevezett), Donáth viszonylag könnyen elintézte: majd összeomlik, ahogyan összeomlott a Horthy, a Rákosi- meg a Kádár-rendszer is. A Momentum visszatérő arca szerint nem ennek az elérésére kell koncentrálni, hanem arra, hogy mi lesz az összeomlás után.

A Donáth szerint ehhez hiteles jövőképet kell mutatni, ebből három feladat következik:

• Másképp kell viszonyulni egymáshoz, szükség van a szolidaritásra, emberségre a politikai önzés helyett, ebben pedig a politikusoknak kell példát mutatniuk.
• Új szövetséget kell kötnie a politikusoknak és a civileknek.
• Közösen kell megtervezni azt a Magyarországot, ahol holnap, meg holnapután élni szeretnénk. Meg kell mutatni, hogy mit várhatnak, akik a Momentumot választják.

A jövőértékelőként beharangozott Donáth beszéd valójában elég sok pontján múlt és jelen fókuszú volt, de megfogalmazott három olyan kihívást, amelyek meghatározzák a jövőt – amit új, anyaszerepében Donáth hangsúlyosan kötött a saját kisfiához is. Arról beszélt, hogy az oktatásnak esélyteremtőnek kell lennie, a munka alapú gazdaság helyett emberközpontú gazdaságra van szükség, és

a klímaváltozás köré kell szervezni a politikát, progresszívek a jövő, konzervatívok a teremtett világ megóvása miatt.

Mikor arról kérdeztük, mi a különbség a feladatok és a kihívások között, Donáth azt válaszolta: a feladatok nem várhatnak, ezek megoldásához minden meg kell tennünk a már most rendelkezésünkre álló eszközkészletet felhasználva. A kihívásokra adandó válaszai pedig már megvannak a Momentumnak (a holnapmagyarorszaga.hu-n el lehet olvasni őket), ezekhez viszont szükséges eljutni odáig, hogy az állami gyeplő ott legyen, ahol lennie kell az igazi megoldások megvalósításához – mondta.

Milyen szerepben tért vissza Donáth?

Amikor Donáth sziluettje megjelent a lila plakátokon, többekben felmerült, hogy a párt talán így küld selyemzsinórt a jelenlegi elnöknek, Gelencsérnek. Ezt a párt gyorsan igyekezett cáfolni, és az újpesti jövőértékelőn valóban úgy tűnt, nincs harag közte és Donáth között, lelkesen összeölelkeztek és együtt pózolva mosolyogtak a kamerák kereszttüzében.

Az is szimbolikus volt, hogy az első plakátokon még a "ki vezethet új útra minket?" kérdés szerepelt, de az új plakátok és a Donáth-beszéd álló tapsviharral jutalmazott zárómondata már egy többesszámú fálszólítás: "vezessük új útra Magyarországot!"

Ettől függetlenül az továbbra is tisztázatlan maradt, mi lesz a szülés után ismét a poltika felé forduló korábbi elnök új szerepe, mit jelent pontosan, hogy ismét ő lesz a párt arca. Akárki érdeklődött arról Donáthnál, hogy lesz-e belőle ismét pártelnök, netán a 2024-es EP-választás momentumos listavezetője vagy a 2026-os országgyűlési választás egyik miniszterelnök-jelöltje, a politikus mindig az anyaszerepére hivatkozva kerület ki a konkrét választ.

A hvg.hu-nak azt mondta, nem is arról van szó, hogy most visszatér, mivel el sem tűnt, csak a korábban lecsavart hangerőt kezdte el kicsit visszatekerni, és hozzátette:

Soha nem tűntem el, csak elmentem gyermeket szülni, mindenki, aki szült már, az tudja, hogy ez egy kemény meló. A következő időszakban az elsődleges prioritás a kisfiamról való gondoskodás lesz – hiszen még mindig csak egy négyhónapos csecsemőről beszélünk – de mindent meg fogok tenni, ami emellett belefér, hiszen az ő jövőjéért dolgozom.