Új-Zéland kormánya bemutatta azt a tervét, amelynek alapján környezetvédelmi adót vetnének ki a szarvasmarhákra és a juhokra. A cél az, hogy így fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, melynek jelentős részéért az állattenyésztés felel.
Új-Zéland különleges adót vetne ki a szarvasmarhákra és a juhokra, hogy visszafogja az állattenyésztésből adódó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel a szigetország lenne az első olyan állam, ahol az állattenyésztőknek adót kellene fizetniük az állatok metánkibocsátásáért – írj a BBC.
A lépés igen jelentős, tekintve, hogy Új-Zélandon csupán alig több mint 5 millió ember él, azonban az országban található mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh.
Az ország teljes üvegházhatású gázkibocsátásának pedig csaknem fele a mezőgazdaságból származik, elsősorban metánból. A javaslat értelmében a gazdáknak 2025-től kellene fizetniük az állatok metánkibocsátása után.
A terv emellett ösztönzőket is tartalmaz, melyek hozzásegíthetik a tenyésztőket a gázkibocsátás csökkentéséhez, például egyes takarmány-adalékanyagok révén. Továbbá a farmokon a faültetések segíthetnek ellensúlyozni a metánkibocsátás hatásait.
Az ország környezetvédelmi minisztériuma közölte, az új adóból befolyó állami bevételeket kutatásra, fejlesztésekre, valamint a gazdáknak nyújtott tanácsadásra fordítják majd.
A metán egyébként a szén-dioxid után a második leggyakoribb üvegházhatású gáz, amely az emberi tevékenységből eredő globális felmelegedés egyharmadáért felelős. A tavalyi COP26 környezetvédelmi konferencián az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodott abban, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a metánkibocsátást. A kezdeményezéshez több mint 100 ország, köztük Új-Zéland is csatlakozott.
