Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért.
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag.”
© Reviczky Zsolt
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
© Reviczky Zsolt
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
© Reviczky Zsolt
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat.” A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük”.
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad.
