Hol volt az a pont az életünkben – ha eljött egyáltalán –, amikor már úgy éreztük, jobban szeretünk ajándékot adni, mint kapni? És hogyan vált számunkra fontossá az adományozás? Az ünnepekhez közeledve megkérdeztük az olvasókat, mit jelent számukra más emberek öröme. Szerencsére a magyarok jó része szeret adakozni, mint az egy friss kutatásból is kiderült.
Az oldalon elhelyezett tartalom a SPAR Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
“Kisgyerekként még azt élveztem jobban, ha kapok valami meglepetést. De ahogy betöltöttem azt a kort, amikor már magam is tudtam ajándékot készíteni, sokkal nagyobb izgalommal töltött el, hogy a szeretteim mennyire fognak örülni neki” – mondja a 29 éves Lilla.
A fiatal nő ugyan manapság konkrét szervezetet nem támogat, de esetenként szokott jótékonykodni: például bevisz néhány ruhát egy adományboltba, vagy elajándékozza egy ritkán használt tárgyát egy rászorulónak.
A 34 éves Andor ugyanakkor konkrét élményekhez köti, hogy mikor jelent meg életében először az adakozás öröme:
“Vicc nélkül, szerintem az iskolai karácsonyi húzás és ajándékozás segít elmélyíteni ezeket az érzéseket. Gyerekként is mindig szerettem puhatolózni, vajon milyen ajándéknak örülne a legjobban az illető. Én az UNICEF-et támogatom havonta egy kisebb összeggel, ők a gyermekszegénység problémáját igyekeznek felszámolni. Egy barátommal rendszeresen viszünk konzerveket a Budapest Bike Maffiának is a hajléktalanok részére. Őket nagyon sajnálom” – mondja.
A 25 éves Zoénak ezzel szemben a személyesség volt a legfontosabb tényező adományozáskor:
“Nemrég találkoztam egy nagyon szimpatikus hölggyel az utcán, aki illedelmesen megkérdezte tőlem, lenne-e pár ruhadarabom a gyerekei számára. Már régen gyűltek nálam a megunt ruhák a szekrényben, de magamtól nem lettem volna elég motivált, hogy túladjak rajtuk. Így viszont jó érzésekkel töltött el, hogy egy általam ismert személynek és családjának segíthetek.”
Miért szeretünk segíteni másokon?
Lilla, Andor és Zoé mellett hazánkban rengetegen mások is szeretnek jótékonykodni, jót tenni másokkal – derült ki a SPAR reprezentatív kutatásából, amelyet ezer fő körében, online végeztek.
A 18-65 év közöttiek nem kevesebb mint 78 százaléka adakozott már legalább egyszer életében, az ő egyharmaduk pedig rendszeresen szokott is – különösen a nők és a 40-es korosztály tagjai. A kitöltők egytizede eddig még nem adományozott, de nem tartja kizártnak, hogy rálépjen erre az útra.
Megfigyelhető: akik nem adakoznak, azok kisebb arányban tapasztalják, hogy mások jótékonykodnának a környezetükben. A rendszeresen adakozók körében azonban nagyobb arányban fordul elő, hogy egy családtagjuk is rendszeresen adományoz. Ebből tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a jó példa ragadós. Ha mi magunk már belevágtunk, érdemes a barátainkat, családtagjainkat is a jótékonyságra buzdítani.
Az is gyakori jelenség, hogy az adományozók maguk is kaptak már az életük során ilyen jellegű segítséget – így feltételezhetjük, hogy ők erős empátiát éreznek a nehéz helyzetben lévők iránt, de a hála érzése és a viszonzás igénye is felmerülhet bennük.
Az ő példájuk is rávilágít, a jótékonykodás gyakran érzelmi alapon történik. Ezt igazolta a kutatás is, amelyben a válaszadók közel fele állította: amikor adományoz, szinte látja maga előtt azoknak az arcát, akiknek ezzel segít és örömet szerez.
| Egy kiló száraz tészta – bár hatalmas segítség lehet – önmagában kevesebb érzelmi töltetet hordoz. A SPAR ezért arra buzdítja az embereket: adják át azt a bizonyos érzelmi pluszt az adományokat fogadó családoknak is, így az élelmiszer mellé pár kedves szót is kaphatnak. Idén éppen ezért lehetővé teszik, hogy az adományozók üzenhessenek is „másik családjuknak”, az adományozottaknak. Az üzenetek az adniorom.hu weboldalon, egy virtuális postaládán keresztül küldhetők el, ahol anonim módon lehet szívből jövő karácsonyi jókívánságokat írni a rászorulóknak. Az üzeneteket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével, az élelmiszer-adományokkal együtt juttatják el a rászoruló családoknak. Az adománygyűjtő kampány – a tavalyi mintájára – idén is két lépcsőben fog megvalósulni: 1. Adománykártya-értékesítés az üzletekben és online adományozás lehetősége a kampány teljes időszaka alatt, december 1-20. között. 2. Személyes kitelepülés: december 15–20. között személyesen is kitelepülnek a kijelölt SPAR és INTERSPAR áruházakban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei, hogy tartósélelmiszer-adományokat gyűjtsenek a rászoruló családok részére. |
Hol, mikor és kinek szoktunk adományozni?
A kutatásból kiderül: a legtöbben a beteg gyerekek és a szegények, rászorulók részére szoktak jótékonykodni. Nem sokkal maradnak le mögöttük az állatmenhelyek, illetve a betegségekkel kapcsolatos szervezetek, intézmények. Ezután következik a környezetvédelem és a háborús menekülteknek nyújtott segítség ügye, míg a sort a vallási intézmények zárják.
A legtöbben az ünnepi időszakokban szoktak rendszeresen jótékonykodni, de az sem ritkaság, hogy valamilyen komoly esemény – például a pandémia vagy a háború – motiválja őket arra, hogy segítsenek másokon. Rengeteg embert mozgatnak meg az adománygyűjtő reklámkampányok is, és az utcán koldulókon is sokak szíve esik meg.
Habár az internet már számos módot kínál az adakozásra, legszívesebben még mindig személyesen tesszük azt. A legtöbben az üzletekben kihelyezett adománygyűjtő perselyekbe dobják a pénzüket, de az is gyakori, hogy személyesen juttatják el az adományt a rászorulók részére. Utánuk következnek azok, akik az üzletekben adnak át termékeket, illetve akik személyesen juttatják el őket az adománygyűjtő szervezetnek.
Kijelenthetjük tehát, hogy ha adakozásról van szó, a személyesség nagyon is fontos tényező – ezért is települ ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat évről évre több száz önkéntessel a SPAR üzleteibe, hogy a személyes jelenléttel is hozzájáruljanak a gyűjtőakció sikeréhez.
