És akkor a benzin miatt olajat öntenek a tűzre

Elkészült az Európai Bizottság javaslata: a jogállamisági eljárás keretében a 2021 és 2027 közötti időszakra járó kohéziós támogatásból 7,5 milliárd eurót zárolnának, a magyar helyreállítási tervet pedig elfogadnák, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent – de a zárolt összeg feloldásához és a helyreállítási alap kifizetését is ahhoz kötnék, hogy Magyarország teljeskörűen tegyen eleget a korrupcióellenes vállalásainak, valamint tegyen meghatározott intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására.

Nagy kérdés persze, hogy ehhez sikerül-e összehozni a támogatást az Európai Tanácsban. A jogállami hiányosságok megállapításához minősített többséget kell összehozniuk a szankciókat pártolóknak – azaz 15 ország és az EU lakosságának minimum 65 százalékát képviselő államok támogatását megszerezni –, a helyreállítási tervről szóló szavazáson viszont a magyar kormánynak kellene a számára jó eredményért elérni a minősített többséget.

Vagyis az ország akkor vesztheti el az uniós pénzek jelentős részét, amikor az országnak a legnagyobb szüksége lenne az eurómilliárdokra. A felfüggesztett támogatásokat csak drágán és átmenetileg lehet devizahitelekkel pótolni. A HVG e heti számában arról jelent meg egy számítás: Orbán Viktor uniós politikája kétszer akkora kárt okoz a gazdaságnak, mint az EU Oroszország elleni szankciói.

Amióta elkezdtük havi rendszerességgel nézni, mennyi pénzből jönne ki egy négyfős, négyfogásos vasárnapi ebéd minden hozzávalója a boltokban, most először fordult elő az, hogy legalább a drágulás üteme csökkent. Nehezítette a lista összeállítását az, hogy egyre gyakoribb az áruhiány, a legszembetűnőbb az volt a tesztünkben, hogy a 2,8%-os UHT tej milyen sok helyről hiányzott. És ha már vásárlás: összehasonlítottuk négy európai főváros adventi vásárainak árait is.

A nagy inflációnak lett még egy igencsak káros mellékhatása: egy év alatt 22 százalékkal nőtt a bolti lopások száma. Több nagy üzletlánc is válaszolt a kérdéseinkre, a rendőrségtől pedig részletes összesítést kaptunk válaszként, ezek alapján mutattuk be, hogyan változott az, hogy mit, honnan és milyen mennyiségben lopnak.

Részletezte a KSH, hogyan jött össze az éves alapon 4,1 százalékos növekedést, az előző negyedévhez viszonyítva viszont már 0,4 százalékos visszaesést jelentő GDP-adat. Alapvetően három oka van annak, hogy a tavalyinál még jóval jobban állunk: a szolgáltató szektor 2021 közepén még nem teljesen állt talpra, az ipar nem gyengélkedik úgy, mint egy éve, az év eleji pénzosztás és az olcsó benzin miatt pedig nagyot nőtt a fogyasztás.

Negyedéves alapon azért van már visszaesés, mert a mezőgazdaságnak szörnyű hónapjai voltak, a szolgáltató szektort pedig visszavetette az, hogy április-júniushoz képest már elkezdték visszafogni az emberek a kiadásaikat. Egyedül az ipar teljesített jól a harmadik negyedévben, arra pedig, hogy a háztartások fogyasztása negyedéves bázison csökkenjen, utoljára a koronavírus miatti lezárások alatt, az előtt pedig 2012-2013-ban volt példa. A neheze pedig csak most jön – hogy egy ilyen helyzetben mit tehetünk a befektetéseinkkel, azt a gazdasági podcastünkben beszéltük át.

Nagy Márton arról beszélt, hogy szerinte a recessziót elkerülhetjük, de 25 százalék körül tetőzhet az infláció. A CIB-nél úgy számolnak, hogy nulla közeli, jó esetben 0,2 százalékos növekedésünk lehet, 2023 első felében pedig folyamatosan 20 százalék fölötti lesz az infláció, az ING-nél pedig 0,1 százalék körüli növekedést várnak.

A hét képe: a Mol algyői kútja

A helyreállítási terv elfogadásának feltételeként azt is vállalta a kormány, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét, azaz kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. A dokumentumban egy sor, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel.

A napelemekkel kapcsolatban még egy fontos hír érkezett: úgy tűnik, elindult a lakossági napelemes pályázatok támogatásainak folyósítása, legalábbis ez olvasható ki a pályázati statisztikákból. Nem mintha tömegesen jönne a pénz, de legalább valami elindult.

A kormány kiadott egy éjszakai kormányrendeletet az áram rendszerhasználati díjairól is. Ezzel hosszú távon nem annyira a lakosság jár jól: az alsó díjsáv fogyasztói ára fix, ott a lakosságot az sem érintette volna, ha a MEKH a jövő évre magasabb rendszerhasználati díjakat állapít meg. Ha viszont tovább emelkedtek volna a rendszerhasználati díjak, az áram árát csökkenteni kellett volna, növelve az állami MVM veszteségét. A fő kérdés, hogy ez hogyan érinti a fejlesztéseket, beruházásokat és hogy ezek esetleges elmaradása hosszú távon mit fog okozni a rendszerben.

Korábban szóba sem akarta hozni a kormány, hogy nem fenntartható a benzinárstop, ehhez képest már az is nagy hírnek számított, hogy a Miniszterelnökség azt mondta: január elsejétől csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik. A felelősséget mindenesetre hárítják, szerintük a Molon múlik az ellátásbiztonság. És persze Nagy Márton azt is megemlítette, hogy szerinte a hiányról szóló hírekkel a kis benzinkutak tulajdonosai hergelnek.

A helyzet ennél azért bonyolultabb, már csak azért is, mert az ellátásbiztonság sérülésének egyik oka pont az ársapka, ami elüldözte a legtöbb importőrt, cserébe felhajtotta a keresletet. De az okok között szerepel az is, hogy a Dunai Finomító most nem tud elegendő üzemanyagot előállítani, a Barátság vezeték áramellátását ért károk miatt pedig sérülékeny a kőolajszállítás.

Amikor jól ment a gazdaságunk, akkor a kormány egyáltalán nem vett figyelembe a lakhatási támogatásnál szociális szempontokat, és ez nem változott most sem, amikor pedig baj van. Így aztán várhatóan egyre több olyan háztartás lesz, akik nem fogják tudni lakhatási költségeiket fedezni, és akár a lakásuk elvesztése is fenyegetheti őket – állapítja meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.

Az elemzés szerint most is az a cél, hogy a középosztály lakhatási problémái ne súlyosbodjanak. Akkor is, ha ennek az az ára, hogy a rászorulókra célzott eszközök továbbra is hiányoznak. A héten jött ki a Takarék Index is, amelyben azt számolták ki: egy átlagos, felújításra szoruló házat 12 millió forintból lehetne energiatakarékossá átalakítani, ami azért egy Kádár-kocka esetében már több is lehet, mint a ház teljes értéke.

Igazságtalan, indokolatlan és káros – mondta a kormány kamatstopjáról a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki elemzés szerint a kamatstop rombolja a pénzügyi kultúrát, a kockázatos hitelt felvevő adósokat segíti, nehezíti az infláció elleni harcot, csökkenti a bankok hitelezési képességét, ráadásul most már nincs is annyira sok változó kamatozású hitel, hogy muszáj legyen megtartani.

Orbán Viktor eközben bejelentette azt, hogy nem fogja a kormány a járulékokat csökkenteni. „A falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni” – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy a 2023-as költségvetés újratervezését nem viszik be a parlament elé, hanem rendelettel módosítják majd.