És akkor mindannyiunknak ütött a villanyóra

Hétfőn új korszakra ébredt az ország, elindult a rezsicsökkentés csökkentése - a lakosság izgul, az önkormányzatok pedig állami segítségért imádkoznak, mert most már egy az egyben a piaci áron kell megvenniük az energiát. Izgalmas a helyzet üzemanyagfronton is, egyre nő a benzinkutak kiszáradásának veszélye, és egyre kétségesebb, hogy októberig a nafta fején maradhat az ársapka. Ha már kiszáradás: sajnos az aszály nem enyhül, agrár-mentőcsomagot jelentett be a kormány, csak nem túl acélost. Aztán vízlépcsőket építenének a Tiszára a szárazság kezelésére, de az meg nem túl jó ötlet. Küldhetnék megint rendesen az oroszok a gázt az Északi Áramlat 1-en, de nem küldik. Kifutott a háború kezdete utáni első ukrán gabonahajó Odesszából. Nagy bajok vannak a műtrágyával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Egy hét telt el azóta, hogy a kormány a közelgő üzemanyaghiány fenyegető réme miatt felszabadította az ország stratégiai készleteit (és kipöckölte a cégautókat a hatósági áras tankolásból). A helyzet a tartalékok megnyitásával sem lett sokkal megnyugtatóbb: időszakos áruhiányokról már most hallani egyes benzinkutakon, és az sem túl bíztató, hogy az itthon tevékenykedő olajcégeknek csak a harmada vásárolt a készletekből, így az elérhető 184 millió helyett csak 169,5 millió liter gázolaj kerül a piacra.

Ahogy állunk, egyre valószínűtlenebb, hogy a kormány szándékának megfelelően október elsejéig az üzemanyagokon maradhat az ársapka, mondta el lapunknak Pletser Tamás olaj- és gázipari szakértő. A hatósági árazás ugyanis továbbra is érvényben van a nagykereskedelemben is, így a nemzetközi importőrök továbbra sem érdekeltek abban, hogy visszatérjenek a magyar piacra. Közben a régióban a százhalombattai és a schwechati után már a harmadik olajfinomító állt le, és pont egy magas dízeltermelésű. Dízelből meg nyáron alapból is több fogy, mert ezzel mennek a mezőgazdasági munkagépek, azoknak meg most kell sokat menniük a földeken. További nehezítés, hogy a dízel egy részét hajókon szállítják Európában, az pedig a környéken most bajos, a folyók alacsony vízszintje miatt - nem lehet rendesen feltölteni őket, mert a folyómederbe süllyednek.

A tűzoltóságokon közben annyira visszafogták már a benzinköltségeket, hogy jóformán már gyakorlatozni sem tudnak.

Aztán benzinárstop ide, olajárrobbanás oda, kaszált a Mol a második negyedévben. A magyar olajtársaság adózás előtti eredménye közel a duplája lett az egy évvel korábbinak. Ami nem is csoda, hiszen júniusban is széttankoltuk magunkat - miközben ételre kevesebbet költöttünk. Összességében a kiskereskedelmi forgalom már harmadik hónapja csökkent az év feléhez érve, és a szakértők szerint ez egyrészt azért van, mert az év eleji, választási osztogatások mostanra futottak ki, az emberek pedig, látva az inflációt, spórolni kezdtek. A nadrágszíjat pedig minden bizonnyal az év további részében is szorosan tartják, hiszen beindult a rezsicsökkentés csökkentése, a vállalatok is elkezdik áthárítani a fogyasztókra az extraprofit adónak nevezett különadót, és emelkedik a jövedéki adó is. Közben a magas áfabevételek már visszafolyatták a költségvetésbe az említett, választási osztogatás egy részét, az idei év első felében ugyanis 764 milliárd forinttal több áfabevétel folyt be az államkasszába, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Augusztus első hetének legfontosabb fejleménye a benzinpara fokozódása mellett a rezsipara fokozódása volt: most már a csökkentés csökkentése van érvényben, kétszer is gondoljuk meg, miből mennyit fogyasztunk. Az MVM igyekezett ott segíteni, ahol tudott, tíz nappal meghosszabbította a mérőórák bejelentési határidejét, ezt tehát augusztus 15-ig még meg lehet tenni. Hogy miért kell most bediktálni a villany- és gázóra állását? A magyarázat itt olvasható.

Az újfajta energiaárazás korszakával pont azok járnak a legrosszabbul, akik a legszegényebbek, legsebezhetőbbek az országban. Ők azok, akik feltöltőkártyás villanyórával vásárolják az áramot - a rájuk szabott friss rezsiszabály követhetetlennek és embertelennek tűnik. Augusztus elsejével kiestek az önkormányzatok a rezsicsökkentésből, mégpedig kompletten, vagyis rájuk nem vonatkozik lakossági piaci ár sem, hiszen nem magánszemélyekről beszélünk. A hirtelen brutálissá váló számlák a kisvárosokat és falvakat érintik legsúlyosabban, kínjaikról múlt héten bővebben írtunk. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az állam „rendkívüli kiegészítő támogatás" képében segítséget nyújthat a legnagyobb bajba kerülőknek. Ám félő, hogy ez is kevés lesz.

A megemelt rezsi és üzemanyagárak miatt egymillió ember gondozása kerülhet veszélybe. A szociális intézmények már ősszel bezárhatnak, mert nem tudják kifizetni a megemelt közületi rezsidíjakat, a munkatársaik pedig nem jutnak el a segítségre szorulókhoz, mert nem lesz miből teletankolni az autókat.

Nagy kérdés, hogyan tudják kigazdálkodni a fűtésszámlát az iskolák télen. Mivel semmi sem mutat afelé, hogy visszacsökkennének a gázárak, a Belügyminisztérium felszólította az immár alájuk tartozó oktatási intézményeket, hogy vizsgálják meg a kazánra való áttérés lehetőségét. Szegeden számoltak egyet, és az jött ki, hogy legalább hatezer tonna fa kellene, ha a városi iskolák átállnának a fával fűtésre. Mondjuk a kazánforgalmazók ezen a télen már aligha tudnák kiszállítani a hatezer tonna fa eltüzeléséhez szükséges kazánokat. A kormány mindenesetre abszolút életképes megoldásnak látja a fűtés átkalibrálását, rendeletben könnyítette meg a fakitermelést az országban.

Egy röpke nemzetközi kitekintés, mert fontos dologról van szó: befejeződött Németországban az Északi Áramlat 1 turbinájának szervizelése, így minden technikai akadály elhárult, megint a szerződésben vállalt gázmennyiséget küldheti Németországba a Gazprom. A Gazprom szerint viszont továbbra sem lehetséges a gázszállítmányok visszanövelése, a nyugati szankciók miatt. Németország közölte: a műveletnek szankciós akadálya nincs. Az Északi Áramlat 1-en továbbra is csak a kapacitás 20 százalékán érkezik a fűtőanyag, a kontinens energiaellátási krízise nem enyhül. Nem csoda, hogy Európában most mindenütt földgáz után kutatnak, olykor a környezet kárára is. Még szerencse, hogy Magyarország egyelőre rendesen kapja a gázt, a hosszú távú orosz szerződésnek megfelelően. Mondjuk olyannyira nem igaz, hogy sokkal olcsóbban, mint mások, hogy májusban rekordösszegért, a tőzsdei árnál is drágábban tudtuk csak beszerezni. 

A csökkentett rezsicsökkentés alaposan felkavarta az ingatlanpiacot. Az energiaköltségek emelkedése miatt most már egyre többen keresik a drágább albérleteket, hiszen ezek a jól hőszigetelt, korszerű lakások, melyekből nem szökik a meleg, így télen is viszonylag vékonyak tudnak maradni a csekkek. Nemcsak a bérlőknél, de az ingatlanvásárlóknál is megfigyelhető ugyanez, hamarosan túlkínálat alakulhat ki a nagy és korszerűtlen családi házakból. Mondjuk, aki vásárolna, az alapból nincs könnyű helyzetben, az Equilor szerint több mint 13 éves fizetésből tudunk megvenni egy átlagos, 90 négyzetméteres lakást. A rezsidrágulás a kollégiumokat sem hagyja futni, drágulhatnak a férőhelyek. De amúgy is kevés a koli az országban, jelenleg az egyetemisták kevesebb mint 20 százalékának jutna csak szoba.

Két ingatlanhír a Balatonról: egyelőre csúsznia kell a tihanyi lakókomplexum építésének, mert megváltoztatná a látképet - eközben a jegybank úgy érezhette, hogy nincs elég közel a magyar tenger a balatonakarattyai konferenciaközpontjához, így annak ellenére, hogy az új projekt a tó partján épül, még külön be is vezették a Balaton vízét a központ udvarára.

A hét képe: így néz ki jelenleg Budapest "legnagyobb ingatlanfejlesztése:"

A nagy szárazság miatt valósággal kettészakadt az ország méhésztársadalma. A Dunától nyugatra fantasztikus termés ígérkezik, a folyótól keletre viszont óriási a gond. A mézhozamban is nagy a szakadék az egyes fajták között: a repce és az ezüsthárs jól mézelt, akácmézből az elmúlt tíz év legjobb termése várható, a napraforgóméz viszont az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti csak el. És ilyen időjárás mellett persze a méhek is nagyon legyengültek.

A szélsőséges időjárás mellett az orosz-ukrán háború is odaver a terményeknek. A gázcsapok letekerése ugyanis az egekbe küldte a műtrágyaárakat, bár az iszonyatos drágulásért nem csak az ukrajnai invázió tehető felelőssé. Az anyag külkereskedelme is megborult - nem a később blöffnek bizonyult orosz fenyegetés miatt, bár attól nem függetlenül - és összességében úgy állunk, hogy jövőre is aranyárban mérik majd a műtrágyát. Ez azért kritikus, mert ha nem használják, akkor visszaesik a terméshozam, ami meg globális élelmezési krízishez vezethet. De legalább kifutott az odesszai kikötőből az ukrán gabonaszállító hajó - ez első a háború kezdete óta.

Két vizes hír, előbb a rossz: alig több mint hatvan centis átlagos vízmélységével rekordalacsonyra süllyedt a héten a Velencei-tó vízállása. A pozitív fejlemény: a korábbi mérésekhez képest 96 százalékkal csökkent, így a megengedett határérték alá esett a Sajó vizének vastartalma a folyó szlovákiai szakaszán.

Végül egy hír, ami jó is lehet meg rossz is, ízlés szerint: nem vonja ki a jegybank a forgalomból az 5 forintost.

Az elmúlt héten sem enyhült az országot sújtó aszály. A kormány segélycsomagot jelentett be az agrárágazatban, ami azonban a gazdák szerint ennél szerényebb nem is lehetne. "Legalább felismerték, hogy nagy a baj" - szól egy pozitívumokat kereső kommentár. Az ország vezetése évtizedes ellenkezését hátrahagyva most már vízlépcsőkkel is orvosolná az aszályt. A csendben előkészített tervek élesítése a Tisza újraszabályozását jelentené, és ha a tervezett beruházások rövid távon megoldást is jelentenének, hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.