„A Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján féligazságok hangzottak el, az igazság másik fele nálunk van” – így reagált az Indexnek Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár kijelentéseire, miszerint a kamara magatartása felelőtlen.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Küldöttközgyűlése szombaton egyhangúlag megszavazta, hogy az eseményen megfogalmazott azonnali és hosszútávú célok elérése érdekében a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. Döntésüket azzal indokolták, hogy a magyar egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. A történtekre reagálva az Országos Mentőszolgálat és a Belügyminisztérium közös sajtótájékoztatót szervezett vasárnapra, ahol a fenti kijelentések mellett a Takács Péter arról is beszélt, hogy az orvosi kamara nyomásgyakorlása a betegbiztonságot veszélyezteti.
Célunk épp ezzel ellenkező: az orvosok egyhangú visszajelzése szerint a béremelés ellenére sincsenek meg a minőségi munkavégzéshez szükséges feltételek. Döntésünk épphogy erre próbálta felhívni a figyelmet, azt remélve, hogy ily módon hosszú távon a betegek is nagyobb biztonságban lesznek
– hangsúlyozta Soós Zoltán.
Kiemelte, hogy nem az ügyeleti rendszer átalakításával van gondjuk, hiszen ebben a kérdésben valóban tárgyaltak a kormánnyal, melynek eredményeként több javaslatukat be is építették, így jött létre végül egy olyan javaslat, ami mindkét fél számára elfogadható. A MOK kérése – miszerint a háziorvosok ne írják alá az új szerződéseket –
VALÓJÁBAN NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ ARRA, HOGY AZ ÜGYELETI RENDSZERNÉL SOKKAL KOMOLYABB PROBLÉMÁK ÜGYÉBEN IS ELINDULJON A TÁRGYALÁSI FOLYAMAT.
Soós Zoltán lapunknak reagált arra is, hogy az államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta egy levelezésüket, amelyben a fentiekkel összhangban valóban elfogadhatónak minősítette a szerződést.
„Azzal együtt minősítettem elfogadhatónak a szerződést, ha teljesül két kitétel: az egyik, hogy a díjtételek kövessék az inflációt, a másik pedig, hogy ne kényszerítsék titoktartásra az orvosokat. Az e-mailnek ez a része már nem került elő a sajtótájékoztatón” – mutatott rá.
Csak az alapellátásban van három problémás terület
A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője arra a kérdésre, hogy a két kitétel mellett milyen egyéb változásra lenne szükség az alapellátást illetően, négy tényezőt említett:
- Meg kell fontolni a fix és területi díjak elvételét, az ugyanis a hó végén praxisonként 450 ezer forintos mínuszt jelent.
- Ezeket a díjakat ráadásul a finanszírozás minőségi indikátorrendszerébe csoportosították át, ahonnan visszaszerezhetőségük bizonytalan és amely indikátorok jelen formájukban nem alkalmasak az orvos teljesítményének mérésére és indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák az egyébként éppen támogatni szükséges aprófalvas vidéki és a nagy betegszámot ellátó praxisokat.
- Emellett a rezsikérdés máig megoldatlan, nincs egyértelmű válasz, hogy azt a praxisoknak miként kellene kigazdálkodni, ez szintén több százezer forintos pluszterhet jelenthet.
- A negyedik pedig, hogy általánosságban nagy a bizonytalanság a jogi kérdésekben, mind a praxishatárok kijelölése, mind a praxisalap megteremtése kérdéses
Soós Zoltán kijelentette: ezek valós, húsbavágó problémák, nincs vita ebben az orvosok között. A szakember ezért is sajnálja, hogy a szombati küldöttgyűlés pártpolitikai színezetet kapott, pusztán azért, mert azon Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségügyi árnyékminisztere is jelen volt, mint országos küldött.
„Innentől kezdve a MOK lett a DK bábja, holott az orvosi kamara tagjai közül bárki részt vehetett az eseményen. Komáromi Zoltán nem pártpolitikusként, hanem orvosi kamarai tagként volt jelen, éppúgy mint bárki más az eseményen” – mondta a háziorvos.
Egyik fél szerint sem cél a személyeskedés
A MOK álláspontja szerint a személyeskedés, a „másik besározása” helyett jelenleg a célokra kell fókuszálni. A következő lépés a hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek bevonásával.
A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig.
Lapunk kereste a Belügyminisztériumot is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a történtek után egy asztalhoz ülnek-e még a MOK tagjaival, jogosnak érzik-e valamely, a kamara által megfogalmazott kritikát, a fejlemények tükrében várható-e valamilyen módosítás, változás. A tárca az Indexnek azt írta:
A Belügyminisztérium a sajtótájékoztatóval lezártnak tekinti a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli országos küldöttgyűlésén elhangzottakra történő reagálást, semmilyen módon és formában nem kíván egy szappanopera szereplőjévé válni – a parttalan üzengetéseknél fontosabb a betegek érdekében végzett érdemi munka.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)
