Élőlánc Budától a Keleti pályaudvarig - így indul a nap a fővárosban szerdán, amikor országszerte, reggeltől estig akciózik a pedagógusszakma, a diákok és a szülők egy élhető és fenntartható oktatásért. Hogy mi szükség van erre? A fő célokról a láncot szervező Faludi Andrást kérdeztük, a tanársztrájkok történetét és az elvadult kormányzati reakciókat pedig Szabó Fruzsina, az Eduline vezető szerkesztője összegezte közéleti podcastunk legfrissebb adásában.
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Szerdán országszerte megmozdulnak a pedagógusok, diákok és szülők, podcastünk felvétele idején közel húsz helyszínen terveznek valamilyen kiállást. A cél közös, de szerteágazó: az oktatás helyzetének javítása, amely - hiába szeretnek erre fókuszálni a döntéshozók - jóval többről szól, mint tanári bérekről. A pedagógusok megbecsültsége, pályájuk jövőképe és utánpótlása, a rájuk nehezedő nyomás, és a diákok problémái mind egy halmaz részei, amelyekért 2022-ben számtalanszor mozdult meg a szakma és az érintettek - mindeddig eredménytelenül, múlt hét vége óta pedig vannak, akiknek mindez az állásába került.
A Fülke legfrissebb epizódjában két beszélgetést hallhatnak. Faludi András, a szerda reggeli Rákóczi úti élőlánc egyik főszervezője arról mesélt, hogyan válhat közös üggyé az oktatás, milyen szerepet játszanak ebben a demonstrációk, és milyen falakat kell áttörni a társadalom szolidaritásának megszerzéséhez.
Szabó Fruzsina, az Eduline vezető szerkesztője pedig összefoglalta, hogyan jutottunk szakszervezeti egyeztetésektől egy év alatt tanári kirúgásokig, miért volt döntő szerepe a folyamatban Pintér Sándornak, és mire számíthatunk (pontosabban: miben reménykedhetünk) a kormány részéről a megmozdulásokat követően.
