Különleges gyöngyházfényű felhőt fotóztak Skóciában, amely nem mindennapi légköroptikai jelenség. Kialakulásához extrém hidegre van szükség, ezért nem sok esély van arra, hogy Magyarországon ilyen felhővel találkozzunk.
Ritka gyöngyházfényű felhőket fotóztak a hétvégén Skóciában, amelyek a sarkvidékek feletti rendkívül hideg levegőben szoktak kialakulni, általában mínusz 75-80 fok kell hozzá. A gyöngyházfényű vagy sarki sztratoszférikus felhőkként is ismert képződményeket alkonyatkor vagy pirkadatkor lehet megfigyelni. Nevüket a bennük lévő apró jégkristályokon megtörő napfény irizáló pasztellszíneiről kapták – írja a The Guardian.
A PSC-felhőcsalád (Polar Stracospheric Cloud) egyik tagja és igen apró, 10 μm átmérőjű jégkristályok alkotják. Furcsán hangozhat, de a jelenség sok titka közül a hihetetlen színvilág magyarázható meg legegyszerűbben:
a milliónyi, apró jégkristályon a Nap fehér fénye elhajlást szenved és színeire bomlik.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat beszámolója szerint általában csak Kanada, Skandinávia és Oroszország fölött van telente elég hideg ahhoz a sztratoszférában is, hogy 18-50 kilométeres magasságban a meglévő kevés nedvesség jégkristályokká fagyva felhőket hozzon létre. Skóciában ez a jelenség jóval ritkább, de ha a sarkvidéki eredetű hideg légtömegek utat találnak a Brit-szigetek felé (mint most), akkor az Egyesült Királyság északi részein is észlelhetőek gyöngyházfényű felhők.
Arra, hogy Magyarországon ilyen felhővel találkozzunk, nem sok esély van.
