Franciaországban Emmanuel Macron elnök súlyos társadalmi feszültségeket okozott, amikor bejelentette a tervét, amely szerint 65 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt az országban – írja a 168.hu.
Postás dupla nyugdíjat kézbesít egy nőnek a főváros XIII. kerületében 2023. február 8-án. MTI/Bruzák Noémi
A szakszervezetek széleskörű sztrájkot hirdettek, az utcai megmozdulások pedig 1995, tehát Jacques Chirac hasonló reformkísérlete óta nem látott tömegtüntetéseket váltottak ki.
Magyarországon 2010-től fokozatosan 65 évre emelték fel a nyugdíjkorhatárt, de fenyeget-e az, hogy ezt tovább kell majd emelni?
A szakértői elemzések szerint mindez a drasztikus, 13 évvel ezelőtti intézkedések miatt legfeljebb csak közép- és hosszútávon fenyegető veszély. Idézik a Magyar Nemzeti Bank 2016-os elemzését, amely 2030-ra teszi azt az időpontot, amikor
a nyugdíjkorhatár majd ismét gondokat okoz a magyar társadalombiztosításnak, ha addig nem történnek ezt befolyásoló változások.
Márpedig történtek: a kormány ugyanis azóta újfent bevezette a 13. havi nyugdíjat, és a szociális hozzájárulási adó mértékét is jelentősen csökkentette. Ez a politika pedig a források hamarabb történő kimerüléséhez is hozzájárulhat.
A probléma ráadásul az Európai Unióban az egyik legsúlyosabb, hiszen a 100 aktív korú dolgozóra jutó nyugdíjasok száma Magyarországon is tartósan 30 fő fölé került.
A nyugat-európai országok többségében, így nálunk is, 2060-ra ez a szám már 50 fölött lehet.
Számos EU-tagállamban napirenden van, a nyugdíjkorhatár eleve 62-67 éves kor körül szóródik szét, van tehát olyan EU-s ország is, ahol már magasabb mint Magyarországon.
