Az új irány kiküszöböli a mesterséges DNS-gyógyszerek káros működéseit és ott győz, ahol a konvencionális gyógyszerek tehetetlenek.
A Tokiói Egyetem kutatói mesterséges DNS alkalmazásával értek el áttörést a rák elleni küzdelemben. A kísérletek során emberi méhnyakrákos, mellrákos sejteket és egerek melanómás sejtjeit célozták meg és pusztították el.
Arra gondoltunk, hogy ha olyan új gyógyszereket alkotunk, amelyek a konvencionális gyógyszerektől eltérő működési mechanizmuson alapulnak, azok eddig kezelhetetlen rák fajtákkal szemben is hatásosak lehetnek
– magyarázta a kutatócsoportot vezető Akimicu Okamoto professzor.
Az eljárás során kémiai úton szintetizált, hajtűszerűen hajlított alakú dezoxiribonukleinsavat juttattak a rákos sejtekbe, ahol azok mikroRNS molekulákhoz kapcsolódtak. A mikroRNS-hez kapcsolódó DNS olyan hosszú molekulaláncokká alakult, amely kiváltotta az immunrendszer válaszát. Ez egyszerre vezetett a tumor további növekedésének leállásához, hogy a szervezet védekezésének tumorral szembeni fellépéséhez.
A nukleinsav alkalmazása, eddig mindig abba az akadályba ütközött, hogy az ilyen anyagok nem tudnak különbséget tenni az egészséges és rákos sejtek között, így minden ellen mozgósították az immunrendszert. A különleges, hajtű alakú, mesterséges DNS azonban szelektív hatást váltott ki, a daganatos sejtekre ugyanis jellemző, hogy túltermelik a mikroRNS-eket, amelyhez kapcsolódva a mesterséges DNS aktiválódik.
Ez az eredmény jó hírt jelent az orvosoknak, a gyógyszerkutatóknak és a daganatos betegeknek, mert úgy véljük, hogy új lehetőségeket nyit a gyógyszerfejlesztés és kezelés terén. A kutatási eredmény alapján következő célkitűzésünk új gyógyszerek felderítésére, hatékonyságuk, toxicitásuk, és potenciális alkalmazási módszerek vizsgálata
– mutatott rá Okamoto professzor.
A mesterséges DNS újító megközelítése a Karikó Katalin és a koronavírus oltások miatt széles körben ismertté vált mRNS vakcinákhoz hasonlóan (amelyek hírvivő RNS alapúak, nem keverendőek mikroRNS-sel) új irányt jelentenek, nem csak a rák, de vírusos vagy genetikai betegségek kezelésében.
(SciTechDaily)
(Borítókép: Rákos sejt háromdimenziós megjelenítése. Fotó: Westend61 / Getty Images)
