Hogyan lehet gyorsan németté válni?

„3 év 7 hónap.” „3 év.” „2 év 6 hónap.” Nem letöltendő börtönbüntetés-tételeket sorolunk, hanem hivatali ügyintézési időket – ráadásul a hatékonyságára oly büszke német bürokráciáét. Gyakran ennyi időt kénytelenek várni a 8-10 éve Németországban élő, dolgozó és adózó magyarok, hogy európai uniós polgár létükre a magyar mellé a német állampolgárságot is megkapják. Sőt, vannak, akik ennél is régebben várakoznak.

Főleg, ha Berlin egyik olyan kerületében laknak, ahol az állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés különösen lassú. Ilyen Pankow, Berlin legnépesebb kerülete (több, mint 410 ezer lakos), ahol legendásan nehéz időpontot kapni, és telefonon és e-mail-en is nehéz elérni a honosítási osztályt. Mindezt a berlini szenátus megrendelésére készült felmérés is alátámasztja: eszerint a város központi kerületében, Mitte-ben hatszor rövidebb az eljárások átlagos időtartama, mint Pankow-ban vagy Steglitz-Zehlendorf-ban.

Én szerencsére Mittében élek, ahol így is két év kellett ahhoz, hogy a kérvény benyújtását követően megkaphassuk az állampolgárságunkat”

– mesélte a 8 és fél éve Berlinben élő magyar e-learning szakember, Kósa Barbara. „A pandémia alatt megszűnt a személyes ügyintézés a hivatalban, ezért telefonon folytattak le velünk egy beszélgetést, amely után legalább fél évig nem hallottunk felőlük semmit. Akkor az ügyiratszámra hivatkozva elkezdtem minden fellelhető e-mailcímre írogatni, csakhogy elővegyék és leporolják az aktánkat. Érdekes, akkor hirtelen lett ügyintézőnk. Iratok pótlására szólítottak fel, legutoljára a gyerekek bizonyítványait kellett beküldenem. De olyan hosszan húzódott az egész, hogy közben munkahelyet is váltottam, amit megint csak igazolni kellett”.

Annak bizonyítása ugyanis, hogy az állampolgárságot kérelmező személy önfenntartó és nem szorul a német állam anyagi segítségére, az egyik legfontosabb eleme az egész eljárásnak. A másik kulcsfontosságú feltétel Németországban a lakhatás igazolása: alapesetben nyolc évet kell bizonyítani megszakítások nélkül, mely csökkenthető, ha valaki teljesítette a fél éves integrációs kurzust (7 év), van legalább középszintű (B1) nyelvvizsgája (6 év), vagy német állampolgárral él együtt (3 év).

Olyan kitétel nincs a német állampolgársági törvényben (StAG), hogy felgyorsítható az eljárás, ha a kérelmező meglévő állampolgársága szerinti ország épp kifarolni készül az Európai Unióból. De az tény, hogy még a pankow-i hivatalban is – ahol olyan nehezen mozdulnak előre az ügyek - a Brexit előtt két héttel soron kívül adták meg az elkeseredett brit családoknak a német állampolgárságot. Berlinben a honosítási eljárások egyébként lassabban zajlanak, mint az ország más részein, például Bajorországban.

A könnyítéssel a magyaroknak is jó lehet

Ha hihetünk a kancellárnak, nemsokára jelentősen egyszerűsödik a német állampolgárság megszerzése, illetve széles körben lehetővé válik a kettős állampolgárság is. Németországnak ugyanis friss munkaerőre, többszázezer dolgos kézre van szüksége, és ennek érdekében könnyítenének a bevándorlás és az állampolgárságszerzés szabályait is. Bár a tervezett intézkedések főként az Európán kívüli bevándorlókat célozzák (az uniós állampolgárok az EU-n belül bárhol vállalhatnak munkát), a német állampolgárság megszerzésének könnyítésén keresztül a letelepedett magyarokat is érintheti a dolog.

Eszerint már alapesetben is a nyolc helyett öt év után lehetőség nyílik a honosításra, és fennmaradnak azok a nyelvtudáshoz vagy elvégzett kurzusokhoz kötött kedvezmények is, melyeket az előzőekben leírtunk. Ezzel olyan országokhoz csatlakozik Németország, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Portugália, Lengyelország, Svédország, Finnország és Belgium. Ezeken a helyeken a bevándorlók szintén öt év legális és megszakítás nélküli helyben lakás után kérhetik a honosítást. Ezekben az országokban a kérelmezők a honosítás után az eredeti állampolgárságukat is megtarthatják.

Akadályverseny az útlevélért

A honosítás szabályozása Európa-szerte nagyon eltérő. Az általános migráció és a menekültek számának világméretű növekedése, a szaporodó kétnemzetiségű házasságok, valamint a szakképzett munkaerő széles körű hiánya miatt a 2000-es évek óta több európai ország módosította állampolgársági törvényeit. Míg a gyermekek esetében mind a szülők állampolgársága, mind a születés helye meghatározhatja a leendő állampolgárságot, addig a felnőtt bevándorlókra vonatkozó szabályok országonként különbözően alakulnak.

A legszigorúbbak a szabályok Svájcban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Szlovéniában, ahol a bevándorlóknak legalább tíz éven át folyamatosan és legálisan az országban kell élniük ahhoz, hogy honosítási kérelmet nyújthassanak be. Az ötéves helyben lakást megkövetelő, megengedő és a szigorú államok csoportjai közt létezik még egy köztes kategória – ahová például Írország, Magyarország, Románia és Szlovákia tartozik –, ahol nyolc év után igényelhető az állampolgárság. Dániában kilenc évet kell erre várni.

A többes állampolgárság engedélyezése

Németország az állampolgársági törvény tervezett reformjával tehát csatlakozna az alacsony küszöbű honosítást támogató országok táborához a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítása mellett. Ez azt is jelentené, hogy a külföldön élő német állampolgároknak, akik személyes vagy szakmai okból folyamodnak második állampolgárságért, nem kellene többé lemondaniuk a német állampolgárságukról, vagy külön kérelmezniük annak megtartását. Azok a török állampolgárok pedig, akik megszerezték a német állampolgárságot, és cserébe lemondtak a törökről, most újra igényelhetnek török útlevelet.

Az ügyvéd és migrációs szakértő Ünal Zeran szerint a reform régóta esedékes: „Az egyenlő bánásmód elve egyszerűen megköveteli a többes állampolgárság bevezetését” – nyilatkozta a jogász a Deutsche Welle-nek. „Sok, 40 éve itt élő és dolgozó török család érzi hátrányos megkülönböztetésnek, hogy mások számára nyitva áll már ez a lehetőség, nekik viszont nem.”

Németországban valóban több csoportnak van lehetősége arra, hogy a német mellett egy másik állampolgárságot is megtarthasson: ilyenek például az Európai Unió polgárai. A külföldi szülők Németországban született gyermekeinek már nem kell 22 éves korukig eldönteniük, hogy melyik állampolgárságot választják. Továbbá sok olyan Németországban honosított személy tarthatja meg útlevelét, akinek származási országa nem engedi az eredeti állampolgárságukról való lemondást – köztük sok menekült.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Nancy Faeser belügyminiszter által kezdeményezett állampolgárságitörvény-reform és az ehhez kapcsolódó törvénytervezet még a tárcán belüli egyeztetés szakaszában van. Egyelőre nem tudni, hogy a végleges verzió mikor kerül szavazásra a Bundestag elé.

Szerzők: Astrid Prange de Oliveira és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

(Címlapkép: Maxim Edwards az Egyesült Királyságban nőtt fel, most honosított német állampolgár lett.)

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.