A kormány fel kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt 64 évre, de a franciák többsége ezt nem akarja elfogadni. A szakszervezetek elsősorban a közlekedést akarják megbénítani, hogy elérjék a nyugdíjtörvény visszavonását.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
“A 64 éves nyugdíjkorhatár nem képezheti vita tárgyát” - hangsúlyozza Élisabeth Borne miniszterelnök, akit Emmanuel Macron köztársasági elnök bízott meg ezzel a nem épp hálás feladattal. A nyugdíjreform egyre kevésbé népszerű: a franciák immár 72 százaléka utasítja azt el - írja az RFI közszolgálati portál.
Látva a nehéz helyzetet a kormány ellentámadást indított: Bruno LeMaire pénzügyminiszter a jobboldali Les Républicains mozgalmat győzködi - ez Sarkozy exelnök pártja, a magyar származású politikus Macron egyik tanácsadója. Bruno LeMaire, aki Macron után szeretne elnök lenni, rámutatott arra, hogy a Les Républicains mozgalom programjában benne van a nyugdíjreform. Csakhogy a mérsékelt jobboldal is azt látja, hogy a baloldal által indított ellenzéki mozgalom egyre népszerűbb.
A kormányzati munkamegosztás szerint a baloldallal Darmanin belügyminiszter foglalkozik. Ő azzal vádolja a szélsőbaloldali NUPES mozgalmat, hogy káoszba sodorják Franciaországot, mert ha leáll a közlekedés, akkor nem tudnak munkába menni azok se, akik nem akarnak sztrájkolni. Semmiért nem jár semmi - hangoztatja a belügyminiszter arra utalva, hogy a nyugdíjkasszát valamiből fel kell tölteni ahhoz, hogy a nyugdíjasok minden hónapban megkapják azt, ami nekik jár.
“A kormány választja a társadalmi káoszt, nem mi” - válaszolja erre a kommunista párt főtitkára. 7000 módosító javaslat érkezett a nyugdíjreform törvénytervezetéhez, melynek bizottsági vitája hétfőn kezdődött meg Párizsban. A francia kormánynak nincs többsége a parlamentben, ahol a szélsőjobb és a szélsőbal összefogott Macron ellen a nyugdíj reform elutasításában.
Mi várható kedden?
A tiltakozás a legutóbbi akciónapon egymillió tüntetőt jelentett az utcákon a rendőrség szerint. A szakszervezetek ennek a dupláját emlegetik, és most még több emberre számítanak. Mindenkit elsősorban a közlekedés érdekel.
A metró és a vasút nem áll le teljesen a sztrájkok miatt, de nagyon problematikus lesz a tömegközlekedés, mert jóval kevesebb szerelvény közlekedik, mint máskor.
A repülőtereken hasonló helyzet várható: sok járatot törölnek, de még nem lehet pontosan tudni, hogy melyeket. Az Orly repülőtéren például minden ötödik járatot törlik amiatt, mert a repülőtérre csak kevesebb vonat érkezik kedden. Clément Beaune közlekedési miniszter szerint nagyon nehéz nap lesz a keddi.
A közlekedési sztrájk hétfő este kezdődik hét órakor és szerdán reggel hatkor ér véget.
Miért ragaszkodik a kormány a nyugdíjreformhoz?
“A GDP 113 százalékát érte el az államadósság, az elnökkel és a miniszterelnökkel együtt azon vagyunk, hogy ezt csökkentsük” - nyilatkozta a Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak Bruno LeMaire pénzügyminiszter.
“Le akarjuk vinni a költségvetési deficitet 3 százalék alá 2027-ben, és meg akarjuk kezdeni az államadóság mértékének csökkentését 2026-ban.”
A pénzügyminiszter számokat is mondott: “60-70 milliárd euróval kell évente csökkenteni a költségvetési kiadásokat.”
3000 milliárd euróra duzzadt a francia államadósság a pandémia idején és az energiaválság erre rátett egy lapáttal. Ehhez jön még a zöld átállás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha “Franciaország lenne Európa első zöld nemzete.”
