Csak a miheztartás végett. Az államtitkár amúgy szándékos károkozással vádolja az Európai Bizottságot.
Kovács Zoltán a Mandiner Reakció podcastjében beszélt arról, hogy Navracsics Tibor "egy óra alatt" tisztázta az Erasmus-ügyet az illetékes uniós biztosokkal. de az MTI szemléje szerint a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt
azt is elárulta, szerinte mi a legnagyobb baja az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek: „hiába van rögzítve a szerződésben a tagállami kompetenciák és az intézményes kompetenciák közötti választóvonal, újabb és újabb kísérletek vannak arra, hogy megfoghatatlan jogállamisági kritériumot használva olyan területekre mennek be, ahol semmi keresnivalójuk.
Kovács fel is sorolta azokat a területeket, ahol szerint "semmi keresnivalója" az EU legfontosabb intézményeinek. Ezek:
a média, a kultúra területe, most a felsőoktatás, ilyen volt az egészségügy, és a migráció is.”
Kovács ehhez azt is hozzátette, azt felételezi, hogy az Európai Bizottságnak politikai szándéka a konkrét károkozás. Az államtitkár szerint jogi lépéseket kell tenni, ha ez a helyzet villámgyorsan nem oldódik meg, de azt nem árulta el, hogy pontosan milyen lépésekre gondol.
Magyarország 2024 júliusától az unió soros elnöke lesz, Kovács szerint ez jó lehetőség, hogy egy ország a folyamatban lévő ügyek menedzselésében megmutassa magát, prioritásokat tudjon kialakítani, és közben a saját politikai felfogását is közvetítse. Az ugyanakkor megint nem fejtette ki, hogy milyen politikai hangsúlyok mentén képzeli el ezt.
Ami az említett Erasmus-ügyet illeti, Navracsics Tibor brüsszeli tárgyalásainak célja az volt, hogy megváltoztassa a döntést, miszerint nem kaphatnak 2024-től támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyar felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Navracsics a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány kész a jogszabályváltozásra annak érdekében, hogy a közalapítványi kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenségeket, ami arra utal, hogy tényleg kivonják ezekből a jól fizető mellékálklásokból az aktív politikai felsővezetőket, bár az érintettek erről a végkifejletről inkább nem beszélnek.
A magyarok kétharmada szerint egyébként vissza kellene hívni a politikusokat az egyetemi alapítványok éléről, még a kormánypárti szavazók jelentős része is ezt sürgeti.
