A háború, az elszabaduló energiaárak és az infláció nehéz helyzetbe hozta Európa megannyi gazdaságát, köztük Magyarországot is. A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatójából kiderül, mekkorára dagadt az ország költségvetési hiánya.
November végéig az államháztartás központi alrendszere 3466,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3367,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 290,5 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 389,7 milliárd forintos hiányt mutattak – világít rá közleményében a Pénzügyminisztérium.
Emelkedő nyugdíj, gyarapodó hiány
A januári 5 százalékos és a júliusi 3,9 százalékos nyugdíjemelés után novemberben tovább emelkedtek a nyugdíjak és a velük azonos módon emelendő ellátások 4,5 százalékkal. A kiegészítő emelés minden nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek járt, akire a januári és egyúttal a júliusi emelés is vonatkozott. A kiegészítő emelés beépült az ellátás összegébe, így idén összesen 14 százalékos nyugdíjemelés valósult meg. A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés összesen 217 milliárd forintot jelentett az érintetteknek – olvasható a közleményben.
A tárca rávilágít, hogy a GDP-növekedés mértékére való tekintettel novemberben nyugdíjprémiumot is kaptak az arra jogosultak. A mintegy 2,5 millió főnek a nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás összesen 23,5 milliárd forintot jelentett. Mindezekkel együtt nyugellátásokra 4421,0 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 1979,2 milliárd forintot fordított a kormány november végéig.
A szankciókat okolják
A kormányzat kommunikációjában visszatérő elem, hogy a gazdaság lassulását a szankciók következményének tulajdonítják – szankciós inflációról is beszélnek. Korábban az európai gazdaságok válság felé menetelését is a szankciókkal magyarázta Varga Mihály pénzügyminiszter.
„A legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat. Magyar részről továbbra is azon dolgozunk, hogy helyes gazdaságpolitikával ellensúlyozzuk a káros nemzetközi hatásokat, és megvédjük a gazdaságot a visszaeséstől”
– fogalmazott a pénzügyminiszter, aki nyilatkozatában nem tért ki arra, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. Ugyanakkor a növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
