Mégis mit lehet digitalizálni a kenyéren meg a szalámin?

A termőföldektől indulva a fogyasztó asztaláig követhetjük az élelmiszeripar útjait, tart már ott a fejlődés, hogy a folyamat minden állomásán van valami, ami a tudomány és a technológia legújabb fejlesztéseivel egy kicsit javítható, egyszerűsíthető, hatékonyabbá tehető.

A medgyesegyházi földművelő találkozik a szilícium-völgyi fejlesztővel

Nem vicc kezdődik így, hanem egy olyan sikerrecept, amelyet az előrelátóbbak már ma is komolyan vesznek. Ezt öt éve jósoltuk, és azóta – főleg egy bizonyos földméret felett – kevés az a gazdálkodó, aki ne látta volna be, hogy a fenti képlet nemcsak piaci előnyt biztosít, hanem jelentős hátrányba kerül az, aki nem alkalmazza a high-tech megoldások egyikét-másikát a termőterületein.

Az első lépés a föld feltérképezése, melyhez mezőgazdasági drónra van szükség. A drón „pilótájának” csupán be kell jelölnie egy térképszoftveren a felmérni kívánt földterületet, hogy azt aztán a készülék automatikusan berepülje. A drónon lévő speciális kamera folyamatosan készíti a felvételeket, amelyeket a szoftver kielemez, és megmutatja, hol érdemes vetni, később hol van szükség tápanyagra, permetezésre vagy más beavatkozásra.

Az aktuális szakértői várakozások szerint az 5G segítségével a jelenleginél is hatékonyabban működhet majd mindez. Az egyelőre jóval elterjedtebb 4G-s hálózatoknál jóval alacsonyabb válaszidőt biztosít az 5G, ráadásul egyidejűleg jóval több eszköz szakadásmentes csatlakozását teszi lehetővé. Így a látótávolságnál jóval messzebb merészkedhetnek majd a már autonóm drónok. Az 5G sávszélessége pedig lehetővé teszi, hogy valós időben küldjenek át nagyon nagy felbontású felvételeket az adatelemzést végző felhős rendszerbe. Ahol pedig egyre fejlettebb mesterséges intelligencia fogadja és értelmezi az adatokat, majd mutatja meg a drónkezelőnek és a gazdának, hogy hol és mivel érdemes beavatkozni a több és jobb termény érdekében.

Az 5G mezőgazdaságbéli hasznosításának lehetőségeiről és kihívásairól néhány hete közölt friss tanulmányt a Computers and Electronics in Agriculture című tudományos szaklap.

A növénytermesztés mellett az állattenyésztésben is tetten érhető az innováció, melyre könnyen értelmezhető példát nyújt a Metabolic Robots nevű cég korábban már bemutatott megoldása: automatizált, felhőalapú baromfietető rendszerének része többek között a valós idejű monitoring, illetve az adott baromficsoport igényeinek megfelelő etetés.

Ice Ice Baby

Hiába van minden rendben a folyamat elején, ha a következő lépés problémás. Az élelmiszeripar egyik kulcsa a logisztika, amelyben egyrészt a beszállítóktól a feldolgozókig (élelmiszergyártókig) vezet egy út, másrészt a gyártóktól a nagy- és kiskereskedőkig. A szállítás nem ritkán hűtést igényel, és a hűtési lánc fenntartása rengeteg pénz emészt fel. És rengeteg kárt is tud okozni, ha nem megy jól: dollárban is trilliókban mérhető értékű élelmiszer megy a kukába minden évben, jelentős részben a rosszul megtervezett vagy nem jól működő hűtési lánc miatt. A lánc végén pedig végül mindig a fogyasztó fizeti ki a termék megvásárlásakor a selejt költségeit is – hangsúlyozta korábban a HVG- nek Jason Kay, a brit IMS Evolve nevű startup kereskedelmi igazgatója.

A cég a Dell hardveres infrastruktúrájára építve, szoftveres alapon kínál megoldást: jónéhány érzékelő, adatközpont, megannyi algoritmus és a dolgok internetére (IoT) alapuló technológiai okosságok segítségével igyekszik hozzájárulni a hűtési lánc megreformálásához. Az IMS Evolve több tízmilliárd ponton monitorozza ügyfelei készleteinek adatait, valós időben, 24 órában. Az adatok feldolgozása teljesen automatizált módon történik. A cég működésének éppen ez a kulcsa: a big datára alapuló metódusokkal olyan algoritmusokat fejlesztenek rendszereikbe, melyek a korábbi mintázatokat kiismerve megfelelő időben jelzik, ha be kell avatkozni a hűtési lánc valamelyik pontján, még azelőtt, hogy vagy az élelmiszergyártó vagy már a vásárló részére fogyaszthatatlanná válna a szállítmány egy része.

Az Appinventiv digitalizációs tanácsadó cég tanulmánya szerint a robotizáció öt ponton hozhat változást az élelmiszeripar fejlődésébe: az agrárium, az élelmiszergyártás, a csomagolás, a szállítás és a sütés-főzés területén. Azaz a folyamat bármely pontjában érdekelt valaki, feladatot és lehetőséget is tartogat számára a digitalizáció és automatizáció.

Ne zárjon be a gyár

Ahogy más gyártószegmensekben, az élelmiszergyárakban is van helye az 5G-nek, és alkalmazásánál érdemes megfontolni az új technológia ipari felhasználása kapcsán gyakran emlegetett privát hálózat igénybevételét. Ez 4G-vel is kiépíthető, ám az 5G több lehetőséget kínál és jövőállóbb. Már csak azért is, mert az utóbbi jóval több eszköz egyidejű kapcsolódását teszi lehetővé: ahol a 4G-hálózat néhány száz kapcsolatig stabil, ott az 5G több százezer eszközzel képes biztos összeköttetést fenntartani.

A privát hálózat által lefedett te­rületen olyan megoldások válnak elérhetővé, mint például az okos és precíz robotok, a kiterjesztett/virtuális valóságra építő alkalmazások, illetve az önvezető vagy távvezérelt drónok és nehézgépek.

Privát hálózat esetén a gyár működése közben felhasznált adatok, továbbá a termelés analitikái és statisztikái minden esetben a hálózaton belül maradnak.

Az is az ipar 4.0 melletti érvek közé tartozik, hogy a dedikált hálózatot használó vállalkozás a korábbinál rugalmasabban alakíthatja ki gyártási folyamatait, és az aktuális termelési igényekhez igazítva könnyebben is meg is tudja változtatni azokat.

Az 5G-hálózaton működő, felhőalapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a gyártás során minden összetevő minden egyes jellemzőjét folyamatosan mérni és naplózni tudják a mérnökök, és ha szükséges, még azelőtt beavatkozzanak, hogy selejt képződne.

Hogy milyen gépekről van szó, az a termékektől függ. Gyümölcsök, zöldségek szeletelését is végezhetik robotok, legjobb esetben úgy, hogy optikai érzékelőikkel pontosan felmérik az éppen vágandó termény fajtáját és formáját. Ha elég okos a rendszer, akkor zöldségváltáskor a pengéket nem is kell átállítani, ezt intézi az automatika. Hasonló a helyzet húsok esetén is, bár a húsfeldolgozás nagyobb összetettsége miatt egyelőre nagyobb kihívást jelent.

A sütödékben, pékségekben is van helye az újdonságoknak. Az IBM által szállított megoldásokkal például lehetővé válik az alapanyagok, illetve a begyúrt tészta textúrájának, állagának, pH-értékének követése, a kelesztési folyamat távolról történő monitorozása, illetve a sütés idejének, hőfokának tűpontos igazítása az adott péktermékhez és más körülményekhez.