A moszkvai védelmi minisztérium szóvivője azt állította, hogy az USA adta meg az ukrán erők által használt, amerikai gyártmányú HIMARS tüzérségi rakétarendszer célpontjait.
Igor Konasenkov altábornagy szerint az ukrán tisztviselők között lehallgatott beszélgetésekből derült ki a kapcsolat – jelentette a BBC, amely független forrásokból nem tudta az állítást ellenőrizni.
Oroszország korábban azzal vádolta Washingtont, hogy „proxy”, azaz digitális háborút folytat Ukrajnában.
A Pentagon szóvivője közölte, hogy „részletes, időérzékeny információkat nyújtottak az ukránoknak, amelyek segítettek az őket fenyegető veszélyek azonosításában, és az orosz agresszióval szembeni védekezésben”.
Ugyanakkor egy ukrán tábornok szerint az Egyesült Államok hatékony vétóval korlátozhatja a HIMARS orosz célpontjait – írta a Business Insider.
Vadim Szkibitskij, az ukrán katonai hírszerzés megbízott helyettes vezetője ismertette a célpontok kiválasztásának folyamatát. A vezérőrnagy szerint a kilövés előtt olyan megbeszélések zajlanak, „amelyek lehetővé teszik Washington számára, hogy leállítsa az esetleges támadásokat, ha nem elégedett a kiválasztott célponttal”. További részletekbe nem bocsátkozott.
Az Egyesült Államok egyébként összesen 16 HIMARS-egységet szállított, a legutóbbi négy augusztus elején érkezett meg Ukrajnába.
A korlátozott hatótávolságú rakétarendszer
A HIMARS rakétarendszer precíziós irányítású rakétákat indít akár 70 kilométeres távolságra fekvő célpontokra is, azaz jóval messzebbre, mint az Ukrajna által bevetett tüzérség.
*The General Staff showed how HIMARS in the #Zaporozhye direction destroys the invaders. pic.twitter.com/vzvulJqenP
— NEXTA (@nexta_tv) July 4, 2022
Ráadásul a HIMARS pontosabb orosz megfelelőjénél.
Léteznek persze ennél messzebb eljutó rakéták is, de a korlátozott, 70 kilométeres hatótávot az amerikaiak azzal indokolták, hogy nem szeretnék, ha Ukrajna orosz területen hajtana végre csapást a sorozatvetővel.
Ukrajna egyébként ígéretet tett, hogy a HIMARS rakétarendszereket nem használják fel orosz területeken végrehajtott csapásokhoz.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője mégis azt állítja: „A Biden-kormányzat közvetlenül felelős a Kijev által jóváhagyott, a donbászi és más régiók településein lévő lakóövezetek és polgári infrastrukturális létesítmények elleni rakétatámadásokért, amelyek civilek tömeges halálát okozták”.
Áprilisban Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai elnök döntése, miszerint több milliárd dollár értékű fegyvert szállít Ukrajnának, azt jelenti, hogy „a NATO lényegében egy meghatalmazott útján háborút folytat Oroszországgal, és felfegyverzi a meghatalmazottat”.
„A háború háborút jelent” – figyelmeztetett a 72 éves politikus.
Az ukrajnai konfliktus során egyébként Oroszországot számos háborús és emberiség elleni bűncselekménnyel vádolták. A múlt héten Ukrajna azzal gyanúsította Moszkvát: a szakadárok által ellenőrzött Donyeckben egy börtönt bombázott, hogy elfedje a kínzásokról szóló vádakat.
A BBC egyébként már korábban dokumentálta az ukrán foglyok kínzását és megverését az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok részéről egyaránt.
(Borítókép: Sherbien Dacalanio / Pacific Press / LightRocket / Getty Images)
