A pandémia óta most először találkoznak szerdán a világ legjelentősebb olajexportáló országainak miniszterei, akik között Szaúd-Arábia és Oroszország viszi a prímet.
Több mint napi egymillió hordós csökkentésről dönthetnek a legjelentősebb olajexportáló országokat tömörítő OPEC+ mostani találkozóján - értesült a londoni Financial Times. Ez több, mint a globális fogyasztás egy százaléka.
A terv célja nyilvánvaló: magasan akarják tartani az olaj árát a világpiacon. Ez pontosan ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel, hiszen Joe Biden elnök novemberben választással néz szembe, az amerikai közvélemény szempontjából pedig nagy jelentősége van annak, hogy egy gallon benzin mennyibe kerül. Biden ezt személyesen is elmondta Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökösnek, aki időközben az ország miniszterelnöke is lett. Az amerikai elnök kérését már akkor sem respektálta Szaúd-Arábia, hiszen az OPEC+ csak minimális mértékben emelte meg a kitermelést - 100 ezer hordóval naponta.
Most pedig drasztikus csökkentést akarnak, fenntartva ezzel az energiaválságot. Szaúd-Arábia attól tart, hogy az oroszok jelentős mértékben csökkentik a kitermelést, miután a szankciók miatt nem tudják eladni az olajat. Másrészt a szankciók miatt Oroszország gyakran árengedményekre kényszerül a piacon. A rubel megerősödött a magas olaj- és földgázárak miatt, ezért az orosz bevételek csökkentek, mert az eladások dollárban történnek a világpiacon - hívja fel a figyelmet a Financial Times, amely beszámol arról is, hogy a kitermelés tervezett csökkentésének hírére felment az olaj ára több mint 3 dollárral. A mostani 87 dollár persze messze elmarad a 130 dolláros rekordtól, amely az ukrajnai háború kezdetén alakult ki.
Szaúd-Arábia válaszúton
A kiszivárgott elképzelések szerint az OPEC+ tagállamok csak mérsékeltebb csökkentést akarnak napi 500 ezer és egymillió hordó között. A Financial Times szerint erre Szaúd-Arábia úgy reagálhat, hogy egyedül még plusz csökkentést hajt végre. A sivatagi királyságnak így is óriási bevételei vannak, és ezek felhasználásáról még nem döntöttek Rijádban.
Amrita Sen, az Energy Aspects szakértője úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy az olajtermelő országok többségét aggasztja, hogy csökkenhet a piaci kereslet különösen a feltörekvő országokban. 2020 áprilisában az OPEC+ csökkentette a kitermelést a pandémia miatt, de a kereslet ennek ellenére összeomlott , és az olajár a mélybe zuhant.
Mit szól az USA a tervezett kitermeléscsökkenéshez?
Biden elnök pártja, a demokraták máris bírálják az elképzelést: “Putyin kezére játszik Szaúd-Arábia” - írta Twitteren Ro Khanna, a washingtoni képviselőház környezetvédelmi bizottságának elnöke. Ő azt javasolta, hogy “amennyiben a szaúdiak csökkentik az olajkitermelést, akkor az USA-nak világossá kell tennie, hogy emiatt nem kapnak repülőgép-alkatrészeket, amelyek a légierőnek nagyon is fontosak Szaúd-Arábiában.”
2016-ban paktált le Szaúd-Arábia Oroszországgal, és azóta az OPEC+ döntéseiben meghatározó szerepet játszanak. Szaúd-Arábia ugyanakkor az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten. A két szövetséges kapcsolatát alaposan megrontotta, hogy egy szaúdi újságírót, aki az Egyesült Államokban a Washington Postnak dolgozott, Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán meggyilkoltak. A vizsgálat gyorsan kiderítette, hogy a gyilkosságra az utasítást Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki.
Jelenleg az USA a világ legnagyobb olajkitermelő országa, Szaúd-Arábia és Oroszország előtt. Az olajexport meghatározó jelentőségű Szaúd-Arábia és Oroszország költségvetésében, míg az Egyesült Államokban nem ez a helyzet. Washington most még sincs könnyű helyzetben, mert egyrészt meg akarja büntetni Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt - csökkentve annak olajbevételeit -, másrészt szeretne alacsony olajárakat, hogy a hazai inflációt kordában tartsa.
Az USA nyomására a G7-államok ársapkáról döntöttek az orosz olaj esetében.
Decembertől tovább erősödnek az Európai Unió szankciói is: nem kötnek biztosítást olyan hajóval, amely orosz olajat szállít. Ehhez az USA és Nagy-Britannia is csatlakozik, ha mindenki alkalmazza az ársapkát az orosz olajra.
Lehet viszont, hogy Szaúd-Arábia épp az ársapka miatt haragudott meg az USA-ra - nyilatkozta a Financial Timesnak a washingtoni Clearview Energy Partners igazgatója, Kevin Book: “ha a diplomaták ársapkáról beszélnek, akkor a termelő országok a csökkentésről.”
Szaúd-Arábia olajminisztere, Abdulaziz bin Szalman herceg, aki a trónörökös féltestvére, gyakran célozgat arra, hogy a kitermelés elérte a felső határt, és kevés a tartalék. Az olajkereskedők alábecsülik a kockázatot, amely az áralakulás és a kitermelés között van - vonja le a következtetést a Financial Times.
