Négy évtizede tűrnek az iráni nők, de most forradalmi lobogót csináltak a hajukból

„Ma van pontosan két éve, hogy hidzsábot hordok. Ma Mahsza Aminiért levágom a hajam” – tudatta a világgal a döntését egy videó kíséretében egy iráni nő néhány napja a TikTokon. Az utóbbi hetekben a videómegosztót ellepték a hasonló klipek, amelyeken zömében nők, de néhány férfi is látható, amint épp levágja a haját. A radikális, de kétségtelenül figyelemfelkeltő akciójuk lényege, hogy szolidaritást vállaljanak egy 22 éves kurd nővel, akinek amiatt kellett meghalnia, mert nem fedte el megfelelően a haját.

Mahsza Aminit két hete a teheráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, amiért kilógott a haja a hidzsáb, vagyis az Iránban kötelezően előírt fejkendő alól, nem sokkal később azonban gyanús körülmények között kómába esett és meghalt. Az iráni hatóságok szívrohamnak próbálták beállítani az esetet, ám a nő szülei szerint a lányuk egészséges volt, és a halálát a valóságban az okozta, hogy a rendőrök agyonverték.

Iránban azóta folyamatosak a tüntetések, amelyek már több halálos áldozatot is követeltek. Az internetet bejárták a fotók és a megmozdulásokról készült képsorok, amelyeken a nők az elnyomó rezsim elleni tiltakozásból elégetik a hidzsábjukat, és megválnak a hosszú hajuktól, amely utóbbit a társadalom az egyik legfőbb női attribútumnak tekinti, és amelyet az iráni előírások és az erkölcsrendészet szerint el kell rejteni a világ szeme elől.

Sok felvételen szerepelnek férfiak is, akik segítik vagy éppenséggel a testükkel védik őket a művelet közben. Az egyik ilyen tüntetésen vesztette az életét Dzsavad Heidari is, akinek a nővére később a férfi koporsója fölött zokogva vágta le fürtről fürtre a haját. Az erről készült klip egymillió megtekintésnél jár a Twitteren, de a többi közösségi médiaplatformra is átterjedt, ahol ezzel párhuzamosan folyamatosan töltik fel a videókat a világ különböző pontjain élő muszlim és nem muszlim nők (meg férfiak) a saját hajvágásukról.

Szerelmes dalból forradalmi induló

Az önmagukban is erős képanyagokra sok esetben a TikTok-videók alatt használt zene is rá tud tenni egy lapáttal. Tom Odell, aki mellesleg szeptember 28-án tart koncertet Budapesten, valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy a 2012-ben megírt Another Love című száma egyszer még meglepő karriert fut majd be. A szerelmes ballada, amely a szerző szerint azt az érzést próbálja megragadni, amikor az ember benne van egy új párkapcsolatban, de közben még folyamatosan az előzőre gondol, az ukrajnai háború kitörése után kezdte el a reneszánszát élni. Az ukrán fiatalok a háború előtti békés Ukrajna és a saját korábbi életük illusztrálására használták fel Odell zenéjét, amely nekik köszönhetően egy évtized után visszakerült a slágerlistákra, augusztusban pedig milliárdos hallgatottságra tett szert a Spotify-on. Ez persze Tom Odellt sem hagyta hidegen, márciusban ukrán menekültek körében adta elő a dalt egy bukaresti vasútállomáson.

A számot aztán az iráni nők és a velük szolidaritást vállalók is felfedezték maguknak, és elkezdték ezzel aláfesteni a tüntetésekről, valamint a saját hajvágásukról készült videókat. Ezek a klipek azonban az ukránok videóival szemben már nem a lemezminőségű változatát használják a dalnak, hanem egy koncertfelvételt, amelyen a közönség kórusban üvölti az énekessel a szöveget, különös tekintettel a „So I'll use my voice, I'll be so fucking rude” sorra, ami nagyjából annyit tesz, hogy „hallatni fogom a hangom és kib*szott bunkó leszek”.

Nem mindig éltek ilyen elnyomásban, és nem is csak most kezdtek el lázadni

Iránban az 1979-es forradalom után Khomeini ajatollah kezdeményezésére vezették be, hogy a nőknek kötelező legyen eltakarni a hajukat és hosszú, bő ruhát kelljen viselniük, hogy az alakjuk ne maradjon kivehető. A jelenlegi szigorú öltözködési szabályok ettől kezdve, vagyis „csak” 43 éve vannak érvényben. A közösségi oldalakon több olyan kép és felvétel is terjed, amely arra az abszurditásra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy ötven éve mennyivel szabadabban élhettek az iráni nők.

Az 1979-es rendelet nemcsak most, hanem már a megszületése után is heves ellenállást váltott ki, ezért végül csak 1983-ban foglalták törvénybe, ám azóta is folyamatosan tüntetnek ellene. A ma már az Egyesült Államokban élő újságíró és aktivista, Maszih Alinedzsad 2014-ben létrehozta a jelenleg több, mint egymillió követővel rendelkező My Stealthy Freedom (Lopakodó szabadságom) elnevezésű Facebook-oldalt, amelyen fejkendő nélküli iráni nők fotóit kezdte el összegyűjteni. 2017-ben pedig meghirdette a White Wednesdays (Fehér hétfők) kampányt, amely arra buzdította a nőket, hogy szerdánként a hagyományos hidzsáb helyett fehér sálat viseljenek. „Az iráni nők agyát mindig is át akarták mosni – fejtette ki egy interjúban. – Túszul ejtették a hajukat és az identitásukat, mert a kormány így tudja kontrollálni a társadalmat.”

Az én hidzsábom, az én döntésem

Alinedzsad és a hozzá hasonlóan gondolkodók harcias kiállásai mellett azonban megjelentek azok is, akik bár támogatják a forradalom célkitűzéseit, nem nézik jó szemmel, hogy a fejkendő az elnyomó hatalom és a tüntetők részéről is leegyszerűsített politikai jelképpé vált. Egy dán nőt például rengetegen letámadtak, amiért szóvá tette, hogy a hidzsáb viselése csak rá meg az istenére tartozik, és senkinek nem kellene beleszólnia abba, hogy mit viseljen és mit ne. Véleménye szerint azok, akik arra buzdítják, hogy „égesse el azt a szart”, mármint a fejkendőjét, valójában nem feministák, hanem iszlamofóbok, és azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a tüntetések óta Iránban sincsenek már biztonságban azok, akik hidzsábot hordanak.

Mindeközben Franciaországban, ahol a legnagyobb muszlim közösség él Nyugat-Európában, sorra hozzák az olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a hidzsáb és az egyéb vallási jelképek viselését – világít rá a HuffPost. Ezeknek a törvényeknek sokszor nem is titkolt célja, hogy a nőket felszabadítsák. Egy új tervezet szerint például betiltanának „minden olyan öltözéket vagy ruhadarabot, amely a nők férfiakkal szembeni alsóbbrendűségét jelképezi”. Sokak számára azonban éppen az ilyen felülről jövő döntések testesítik meg az elnyomást, aminek eredményeként a francia közösségi médiában el is kezdett terjedni egy PasToucheAMonHijab, vagyis a NeNyúljAHidzsábomhoz hashtaggel fémjelzett mozgalom, amelynek keretében a nők hidzsábos és fejkendős szelfiket osztanak meg magukról.

Iránban a kormányzat a zavargások óta igyekszik korlátozni az internetet, hogy a tüntetőknek nehezebb legyen kommunikálni egymással és megszervezni a megmozdulásokat. Számos közösségi platformot és keresőoldalt elérhetetlenné tettek, az iráni nők és támogatóik azonban több helyről is számíthatnak a segítségre. Az Anonymus hackercsoport meghirdette az Irán-hadműveletet, melynek során több állami weboldalt is lelőttek, ezen felül pedig több, mint 300 térfigyelő kamera felett vették át az irányítást.

Múlt pénteken az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken is azt ígérte, hogy segíteni fognak abban, hogy „az iráni nép ne maradjon elszigetelten és homályban”, később pedig Elon Musk is bejelentette, hogy aktiválni fogja Iránban a Starlink műholdas internethálózatot, hogy így segítse a helyi tüntetők és a lakosság dolgát.

Az iráni nők addig is a külföldiektől várják, hogy eljuttassák a segélykiáltásukat a világ minden tájára. „Légy a hangunk!” – kérik, miközben egy bántalmazott nők által használt egyezményes kézjelet mutatnak az öklükkel.

(Borítóképünk egy New York-i szimpátiatüntetésen készült, ahol egy aktivita a Mahsza Amini iránti szolidaritásból levágja a haját.)