Béke nélkül a tudomány sem tudja betölteni társadalmi szerepét, a tudománynak márpedig a békét kell szolgálnia – hangzott el Novák Katalin köztársasági elnök beszédében, melyet az államfő nevében Horváth Attila György, Magyarország dél-afrikai nagykövete olvasott fel a Tudomány Világfóruma (World Science Forum, WSF) keddi megnyitóján Fokvárosban.
A konferencia egyik fővédnöke Novák Katalin, aki beszédében a két évtizede alapított fórum szerepét méltatta, hiszen a WSF teret ad a politikusok és a kutatók közti párbeszédnek. Hangsúlyozta, büszke rá, hogy Magyarország és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói kulcsszerepet játszottak ennek megteremtésében.
A koronavírus-járvány miatt a 2020-as WSF elmaradt, ám a világjárvány megmutatta, milyen nagy szükség van a tudósok és kutatók értékes munkájára – fogalmazott az államfő. Külön hálával említette Karikó Katalint: a magyar származású kutató „kitartó tudományos munkájával ugyanis gyorsan és jelentősen hozzájárult a járvány okozta fenyegetések rohamos csökkentéséhez”.
„Tudjuk jól, hogy a globális kihívások és igazságtalanságok jobban sújtják az afrikai országokat, az viszont a mi felelősségünk, hogy segítsünk rajtuk, amennyire csak tőlünk telik” – írta Novák Katalin. Az államfő hangsúlyozta: Magyarországra mindig számíthatnak azok, akiknek segítségre van szükségük. Felidézte, a segítségnyújtás vezényelte akkor is, mikor néhány napja Kijevbe látogatott és ezért csatlakozott Magyarország is a Gabonát Ukrajnából (Grain from Ukraine) humanitárius programhoz.
A tudomány nem tudja minden problémánkat orvosolni
A politikusok és a kutatók küldetése szerinte ugyanaz: a közjó szolgálata és a feszültségeket okozó társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése. Hangsúlyozta, hogy államok vezetőiként kötelességük támogatni a tudományos munkát.
A tudomány hatalmas szerepet játszik az életünket megnehezítő problémák megoldásában, példaként említve a vízhiányt, az élelmezési válságot vagy a betegségeket, melyekre a kutatók mind-mind választ találhatnak. A tudomány ugyanakkor nem tudja minden problémánkat megoldani: az emberi élet kérdései, a béketeremtés, az együttműködés, a rászorultak támogatása mind olyan kérdések, „amelyek rajtunk, és csakis rajtunk, politikusokon múlnak” – fogalmazott Novák Katalin.
Háború és béke eszköze lehet
Kiemelte, a tudománynak a békét kell szolgálnia. „Eldönthetjük, mire használjuk: az éhezés megszüntetésére, a bolygó védelmére, a betegségek leküzdésére vagy konfliktusok eszközeként?”. A dilemma fennáll, hiszen a tudomány emberek millióinak életét könnyítette meg, de számtalanszor szolgálta a háborúkat is.
Az államfő az MTI szerint kiemelte, fontos, hogy a védelmi beruházások mellett a fejlesztést és fejlődést is szem előtt kell tartanunk. Novák Katalin példaértékűnek tartja, hogy idén egy olyan ország látja vendégül az eseményt, amely önként megtagadta magától a nukleáris fegyvereket, s ahol az ubuntu filozófiáján keresztül előtérbe helyezték a kölcsönös segítségnyújtást.
A fórumot, amely december 9-ig tart, első alkalommal rendezik meg Afrikában. Az idei világfórum főcíme Tudomány a társadalmi igazságosságért (Science for Social Justice), amellyel a szervezők a tudomány nélkülözhetetlen szerepére hívják fel a döntéshozók figyelmét a világszerte súlyosbodó társadalmi, gazdasági, környezeti válságok feloldásában. Az esemény másik fővédnöke Novák Katalin mellett Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.
