Hosszú évtizedek után Magyarország behozatalra szorulhat kukoricából, mert az aszály miatt kevés lett a termés.
A 24.hu cikke szerint nincs ma Magyarországon olyan szakember, aki szerint az ország idén eléri a négymillió tonnás kukoricatermést, miközben átlagos években 4–4,5 millió tonna a belföldi szükséglet, és a jó években ennek a duplája szokott megteremni, amiből bőven jut exportra is. (Az elmúlt tíz évben általában 6-8 millió tonna termett, 2012-ben csak 4,7 millió, de 2014-ben viszont 9,3 millió tonna, ami csúcstermésnek számít a lap szerint.)
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
Idén viszont az export elmaradhat, sőt, úgy tűnik, hogy a hazai igényeket sem tudja kielégíteni a termés, ezért importra szorulhat Magyarország, ilyen pedig 1990 óta nem nagyon fordult elő.
A lapnak nyilatkozó Raskó György egykori földművelésügyi államtitkár, mezőgazdasági nagyvállalkozó néhány hete még ötmillió tonnás kukoricatermést becsült az aszálytól kevésbé sújtott dunántúli területek alapján, de mostanra már úgy látja, hogy négymillió tonna alatt lesz a mennyiség. A Dunántúlon ugyanis szépek voltak a táblák, de aratáskor derült ki, hogy a kukoricacsövek kicsik és rövidek, és kevesebb is a sor, mint amit előzetesen vártak, mert hőségsokkot kaptak a megtermékenyítéskor, és nem tudtak jól fejlődni – magyarázta.
Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese még borúlátóbb, szerinte 2,8–3 millió tonna körüli lesz a termés. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára a lapnak elmondta, biztosat senki sem tud, a becslések 2,8–3,6 tonna között mozognak.
"Nagy a bizonytalanság abban a tekintetben is, hogy mire lesz elég a belföldi termés. A magas energiaárak miatt az ipari felhasználók várhatóan kevesebb alapanyagot vásárolnak, elképzelhető, hogy a takarmánygyártók is kevesebbet vesznek, és az sem kizárt, hogy a takarmányozás eltolódik a búza felé. (A búzából, ha nem is volt jó termés, nincs hiány, exportra is jut. A KSH adatai szerint 4,186 millió tonnát takarítottak be, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így egymillió tonna fölött lehet a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség.) Nem tudni, hogy az állattartást mennyire fogják vissza az egyre növekvő árak. Október–novemberben járnak le az áramszerződések, nem tudni, mennyiért sikerül új kontraktusokat kötni, mennyien húzzák le a rolót vagy fogják vissza a termelésüket – sorolta a bizonytalansági tényezőket a főtitkár. És akkor a 430 forint fölé erősödött dollárárfolyam miatti drágulásról még nem is beszéltünk"
– olvasható a cikkben.
A megkérdezettek azzal egyetértettek, hogy szükség van importra, és egy ideje már jönnek szállítmányok Ukrajnából. Erről nemrég Vitézy Dávid közlekedési államtitkár beszélt, amikor a záhonyi átrakó bővítése kapcsán megemlítette, hogy a beruházás segít az Ukrajnában rekedt gabona vasúti úton való elszállításában, és hogy a terményből Magyarország is vásárolt.
A 24.hu nem hivatalos forrásokra hivatkozva hozzátette, hogy ezen források szerint elég sokat, állítólag a szállítmányok kétharmadát vásárolhatja meg az állam. Ennek kapcsán Pótsa Zsófia úgy becsülte, eddig
"eddig mintegy 1 millió tonna kukoricát importáltak a magyar felhasználók."
Máhr András a lapnak arról beszélt, hogy tudomása szerint az Ukrajnából importált kukorica legnagyobb felvevői az ipari felhasználók (az izocukor- és etanolgyártáshoz kell óriási mennyiségű kukorica). A cikk szerint a piacon úgy számolnak, a hazai etanolgyárak évi 2–2,5 tonna kukoricát vesznek fel, 1,8 tonna kukoricát takarmányként hasznosítanak az országban, humán célokra pedig 200 ezer tonna megy, és ebből jön ki a hazai 4–4,5 tonnás felhasználás.
Raskó György ennek kapcsán a lapnak elmondta, a nagyobb takarmánygyártók jellemzően Ukrajnából szerezték be a kukoricát eddig is annak jobb ára (olcsóbb, mint a magyar) és jó minősége miatt. Az aszály pedig eléggé betett a magyar gazdálkodóknak, az olcsóbb ukrán kukorica lefelé nyomja az árakat.
A napraforgódarával is hasonló a helyzet, az 20–25 százalékkal olcsóbb a magyar terményeknél.
"De nemcsak az ukrán import tolhatja lefelé az alapanyagárakat, a világpiacon is lefelé tart a trend. A háború kitörése utáni csúcsidőszakhoz, áprilishoz képest a gabonaárak 15, az olajos magvaké 40 százalékkal mentek lejjebb, miközben dúl a háború. A cukornál 10 százalékkal mérséklődtek az árak, talán csak a tejtermékek és a hús tartja magát, ott 5 százalék körüli árcsökkenés tapasztalható"
– foglalta össze a jelenlegi trendeket a 24.hu-nak Raskó György.
A cikk szerint az orosz búza is még lejjebb viheti elméletben az árakat, mert Oroszországban rekordokat döntött a termés, 100 millió tonna gabonáról van szó, aminek a fele a következő egy évben piacra is kerülhet.
