A magyar kormány a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd EUR-os uniós támogatást, erről fejtette ki véleményét Rácz András Oroszország-szakértő.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rácz szerint ez a lépés, minőségi váltást jelent az eddigi, Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikában. Immár nemcsak beszél Budapest a vétó lehetőségéről, mint eddig, vagy tárgyalási alapnak használja, vagy fenyegetőzik vele hanem ezúttal konkrétan vétózott is Budapest.
A szakértő szerint több súlyos probléma is van ezzel a vétóval.
Az első probléma szakmai. Ez a vétó teljesen elhibázott olyan értelemben, hogy egyszerűen nem elég erős. Ez a vétó ugyanis valójában nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson.
- jelentette ki és kitért arra, hogy az EU meg fogja találni a megoldást, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának olyan módon, amihez nem kell minden tagállam egyetértése, tehát nem is lehet megvétózni. Ezt a cseh EU elnökség teljesen egyértelműen ki is mondta.
Ergo, a magyar kormány úgy vonja magára a vétó minden politikai és erkölcsi költségét, hogy valójában még csak stratégiai kárt sem tud okozni vele, hiszen nem tudja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Másféle pántlika lesz azon a pénzen, de lényegében ennyi.
- fejtette ki, és kitért a második pontra is, miszerint a vétó az uniós politikában nagyon ritkán használt, nagyon nem elegáns eszköz. A tapasztalat az, hogy az igazán fontos kérdésekben emelt vétók ritkán maradnak következmények nélkül.
Nem vagyok biztos benne, hogy most, amikor zajlik a jogállamisági eljárás és euromilliárdok sorsa a tét, az a felelős magatartás, hogy belevétózunk az Ukrajnának szánt segélybe (ráadásul úgy, hogy még csak el sem érünk vele semmit, lásd fentebb).
- jellemezte a szakértő, aki szerint ez a vétó erkölcsileg teljesen vállalhatatlan. Egyszerre nehezíti az ukránok sorsát és nehezíti a többi uniós tagállam dolgát.
Nem mellesleg, magyar adófizetőként kénytelen vagyok hozzátenni azt is, hogy egy tagállami alapon nyújtott hitel a magyar költségvetésnek is drágább, mintha az EU maga venne fel hitelt, egyszerűen azért, mert az EU olcsóbban tud forrásokat bevonni, mint Magyarország.
- tette hozzá Rácz aki szerint reménykedni egyedül abban lehet, hogy a magyar kormánynak ezt a ballépését még sikerül korrigálni legkésőbb a december 15-i állam- és kormányfők tanácsáig.
Ha nem, akkor sajnos előfordulhat, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet (RRF), amit az RRF források 70%-ának végleges elvesztését jelenti majd, azaz mintegy négymilliárd EUR-t.
Összességében a mai vétó a magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontjának tekinthető.
- zárta sorait.
