A júniusi 11,7% és a júliusi 13% az év végére semminek tűnhet.
MTVA/Bizományosi: Róka László
Júniusban még 11,7%-os éves áremelkedési ütemet mért a KSH, a Portfolio elemzése szerint ez júliusra 13% lett – most pedig további gyorsulás várható. Ennek ütemezett a pénzromlás határozza meg, de a rezsidrágítás is szerepet játszik benne.
Erős megosztottság van a tekintetben, hogy jövőre mennyire mérséklődhet az áremelkedés üteme, az optimistábbak szerint év végére már egész alacsony lehet az infláció, mások szerint viszont csúnyán be fog ragadni. Az elemzők még kicsit optimistának is mondhatók, legalábbis a jegybankhoz képest: az MNB a július végi kamatemelése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy 13-14%-os lehet a júliusi infláció, az elemzői várakozások konszenzusa ennek a sávnak a legalján található.
Az egy százalékpont feletti gyorsulás mindössze egy hónap alatt azért így is nagyon erős bizonyíték az infláció erősödésére.
Kiss Péter, az Amundi elemzője szerint: „Júliusban még nem lesznek érezhetőek a bejelentett rezsiemelő intézkedések, viszont az extraprofitadó másodkörös hatásai igen. Továbbra is keresleti nyomást okoz az átlag feletti béremelés sok szektorban, illetve a hónap első felében történelmi mélypontra gyengülő forintárfolyam felfelé mutató kockázatokat jelent a vállalatok júliusi és augusztusi árazási döntéseinél.”
A szakértő egyébként kollégáihoz képest alacsony előrejelzést adott a júliusi inflációra, nem úgy Halász Ágnes, aki általánosságban is igen borúlátó pályát rajzolt fel. Az Unicredit közgazdásza szerint az egyre erősödő drágulási hullám mára már szinte minden termék és szolgáltatáscsoportot utolért. Szintén az árak gyors megugrását válthatták ki a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatos hírek, elsősorban a szabadáras energia, valamint a lakásfelújításhoz kapcsolódó anyagok és szolgáltatások esetében.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding szakértője szerint pedig júliusban az élelmiszerek, tartós cikkek és egyéb cikkek (pl. papír, háztartási vegyianyagok) területén folytatódtak az átárazások, ami leginkább az élelmiszereknél látványos.
A júliusi nagy ugrással nem ér véget az árak gyorsuló ütemű emelkedése.
A rezsiemelés több százalékpontos ársokkot jelenthet, ezért az őszre 16-17%-on tetőzhet az infláció, ami aztán év végére sem sokat szelídül. Jól mutatja az árak emelkedésének sokkszerűségét a 2022 év végére vonatkozó várakozások felrobbanása. Januárban még 3,4%-os inflációt várt decemberre a piac, és áprilisban is „csak” 8,6%-ot, ebből lett négy hónap alatt 16,5%.
