A tartalom az Erste Bank megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu nem vett részt.
Pénzromlás és gazdasági visszaesés: ki hogy kezeli?
Infláció, recesszió, sőt stagfláció. Az első kettő lassan minden vasárnapi ebédnél elhangzik nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, de még az Egyesült Államokban is. A covid-járvány alatt az ellátási láncok megakadása okozta áremelkedésre csak rátett az ukrán-orosz háború okozta energiaválság. Ez pedig főleg az élelmiszerek és az energiahordozók árának drasztikus emelkedéséhez vezet a világgazdaságban, ami ellen aztán változatos módszerekkel kezdtek el harcolni Európa és a világ vezető gazdaságai. Ezeket és a várható hatásaikat vettük sorba Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.
A leggyakoribb „orvosság” az infláció ellen a kamatemelés: Magyarországon a Nemzeti Bank ebben elsőként mutatott irányt a világ nagy jegybankjainak is – emelte ki Miró József, aki szerint mára az amerikai FED kezd is kicsit túllőni a célon, az Európai Központi Bank viszont kicsit lassabb tempót követ.
Miró szerint az energiaárak inflációja elleni küzdelem egyik Európában felkapott módja a diverzifikálás. Érdekes példa volt az alig pár hétig az Egyesült Királyság miniszterelnöki székében ülő Liz Truss próbálkozása – mondta Miró József –, aki az új energiahordozók utáni kutatások könnyítésével próbált meg több nyersanyagot szerezni a piacra, hogy ezzel letörje az árakat. De hasonló figyelhető meg Hollandia esetében is, akik azonnal léptek, és az eleve jó gázinfrastruktúrájuk mellé elsőként indítottak el szeptemberben egy új LNG-terminált, ezzel pedig azonnal több lábon álltak az energiabeszerzéseiket nézve. Így jártak el a bolgárok is, valamint Lengyelország is már a Krím-félsziget 2014-es annexiója után azzal, hogy erőteljesen elkezdtek leválni az orosz energiahordozókról. Lengyelországban például nemrég adták át a Norvégiából érkező földgázt szállító csővezetéket és több LNG-terminált is építettek.
Ezekkel az országokkal szemben Magyarország mellett Horvátországban vagy Szlovéniában inkább az árstopok eszközéhez nyúltak. Miró József szerint érdemes kiemelni, hogy az egész Európai Uniótól sem áll messze ez az eszköz, hiszen az gázársapka ötlete időről időre az asztalra kerül. Az elemző azonban arra figyelmeztet, hogy a történelem már sokszor megmutatta: az árstopok csak rövidtávon működnek, hiszen ezek az intézkedések hamar a helyettesítő termékek drágulásához vezetnek, de hiány alakul ki az ársapkás termékekből is.
Árstop helyett
A változatos módszerek eredményeiből egyelőre Miró József szerint úgy tűnik, hogy a kamatemelés és az energiabeszerzések diverzifikálás lehet az, ami a verseny fokozását idézheti elő, ami aztán végső soron le tudja majd szorítani az árakat. Ez azonban nem fog egyik napról a másikra megtörténni, és áldozatokat is követel minden gazdaságtól. Az elemző szerint nem véletlen, hogy egyre erősebbek a recessziós várakozások világszerte, ettől azonban nem kell megijedni, sőt: furcsa módon ez akár a gazdaságok előnyére is válhat már rövid- és középtávon is.
A nemzetközi várakozások szerint például Németországba jövőre 90% a recesszió esélye és 0,7 %-os GDP-visszaesést várnak, az eurózónában 80%-os esélyt látnak a recesszióra 0,1%-os GDP-visszaesés mellett, és még az Egyesült Államokban is 60%-nál magasabb a recesszió esélye, igaz, 0,4%-os GDP-növekedéssel.Miró József arra figyelmeztet: egész Európában és az USA-ban nagyon sok pénz került ki az emberekhez, mivel a járvány alatt rengeteg pénzt nyomtattak, ezért megvan a stagfláció veszélye, vagyis amikor az infláció mellett a GDP nem növekszik.
Ennek elkerülésésére pedig a nagy jegybankok azt az utat választották, hogy a termelékenység növelésben próbálnak a piaci szerplőknek segíteni. Míg azok a beruházásokon keresztül, modernebb technológiákkal, gépesítéssel, lépnek előre, addig a jegybankok a szigorúbb monetáris politikával hűtik a gazdaságot. Ez már látszik az Egyesült Államokban, ahol a jövedelmek 5% körüli mértékben növekednek, miközben az infláció már volt 8%-os is. Reálértelemben tehát kevesebbért dolgoznak ugyanannyit, ez pedig a termelékenységet növeli.
A jegybankok taktikája
Miró szerint a nagy jegybankok „játékának” lényege, hogy kicsit recesszióba lökik a gazdaságokat, ami azt jelenti, hogy megtörik az egyébként nagyon feszes munkaerőpiacot. A céljuk, hogy kicsit növelik a munkanélküliséget – nem annyira mint a 2008-as 10 százalék, hanem a 3,5-4 százalék alatti szintről kicsit efölé, 4,5-5 százalékra. Ez megnehezíti a béralkukat a munkavállalói oldalon, és ezzel tudják növelni a termelékenységet.
A módszer ahhoz hasonlít, mint ahogy kihúzzák a csúzlit, csak itt nem a meggymag, hanem a gazdaság tud lendületet venni – fogalmazott az Erste vezető elemzője. Hiszen a recesszióval az infláció letörhető, miközben a termelékenység nő, amivel pedig újra növekedésre lehet fordítani a gazdaságot. Az egyébként jól átgondolt forgatókönyv következtében arra lehet számítani, hogy 2023 első felében a gazdaságok túlnyomó része recesszióba fordul, ezzel csökkenhet az infláció, és utána jöhet a növekedés.
Akkor kell spórolni, amikor még van miből
De mint minden tervnek, ennek is megvannak a buktatói, mondta Miró József. Európában ez leginkább az energiafelhasználás. Az orosz energiahordozókról való leválás nem megy egyik pillanatról a másikra, és ebben a folyamatban kulcsfontosságú az idei tél. Ha ugyanis nem sikerül az idei fűtési szezonban 15-20 százalékkal csökkenteni a földgáz-felhasználást, és nem marad az európai gáztározókban 40-50 milliárd köbméternyi gáz, akkor a jövő év sokkal kockázatosabb lehet. Kedvezőtlen esetben pedig emiatt még extrémebb mértékben nőhetnek a földgázárak, ami derékba tudja törni a gazdasági növekedést, csökkentheti az európai versenyképességet, és újabb inflációs hullám érkezhet. Ha viszont sikerül a spórolás, akkor a folyamatosan bővülő új beszerzésekkel együtt már elérhető lehet egy tartósan alacsonyabb gázár.
Miró József szerint azt a tévhitet is érdemes eloszlatni, hogy azért kell idén spórolni, mert nincsen földgáz. Épp ellenkezőleg, jelenleg még bőven van elegendő, de azért kell spórolnia mindenkinek, hogy hosszú távon is legyen, méghozzá megfizethető áron. Ebben a harcban pedig minden egyes háztartásnak megvan a maga egyáltalán nem elhanyagolható szerepe.
Ami pedig a magyarországi kilátásokat illeti: Miró József szerint az árstopok és az orosz energiahordozók iránti nagyobb kitettség miatt Magyarországon hosszabban fog tetőzni az infláció. Várhatóan jövő év első hónapjaiban éri majd el a csúcsát, de utána akár féléven keresztül is magasan maradhat és csak utána indulhat el a csökkenés, amivel valószínűleg az utolsók között leszünk Európában.
