A jövő év első negyedére befejeződhet az időhúzás, amely a két északi ország NATO-csatlakozását kíséri – számolt be róla a Hírklikk.
A lap szerint így vélekedett Balázs Péter professzor arról, hogy Magyarországon a legkülönfélébb magyarázatokkal igyekeznek indokolni, miért csak a jövő évi első ülésén készül ratifikálni az Országgyűlés Svédország és Finnország felvételi kérelmét. A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint
a NATO-ban igen komoly erők szorgalmazzák az új tagok mielőbbi felvételét.
Miközben az észak-atlanti szövetség külügyminiszterei az együttműködés erősítéséről és az orosz-ukrán háború következményeiről tárgyalnak Bukarestben, a magyar fővárosban továbbra is blokkolják – vagy ha úgy tetszik: halogatják – a svéd és a finn csatlakozás jóváhagyását. Ráadásul már olyan hangok is megjelentek, amelyekkel igazolni igyekeznek a késedelmet és ennek ürügyén a szövetség létét is megkérdőjelezik.
Balázs Péter azonban arra számít, hogy a következő időszakban a színfalak mögött várhatóan lesznek még olyan akciók, amelyek rábírják a magyar és a csatlakozást hozzá hasonlóan akadályozó török kormányt, hogy adják fel kötekedő álláspontjukat.
A volt külügyminiszter és uniós biztos úgy fogalmazott:
már eddig is voltak figyelmeztetések és ezek egyre csak gyűlnek, végül pedig csak „betelik a pohár” és akkor már nem látszik értelme az ilyesfajta konfliktus-keltésnek.
Arra a kérdésre pedig, hogy meghátrálhat-e Magyarország és személy szerint Orbán Viktor, csak annyit mondott:
nincs más választása.
Ugyan sokan találgatják, mi az oka a magyar halogatásnak, de nincs rá semmilyen észszerű magyarázat.
A leginkább valószínű, hogy Orbán Viktor ezt a témát is zsarolásra próbálja használni, ám hosszú távon a transzatlanti térségben nem szokták honorálni az ilyen eszközöket, ellenkezőleg, inkább felbőszíti őket.
A cikk további részletei a Hírklikk írásában olvashatóak.
