Mint ismert, hétfő hajnalban több erős földrengés is megrázta Törökországot és Szíriát. Ezek következtében épületek dőltek össze, a két országban a halálos áldozatok száma meghaladja a kétezret, a sérülteké pedig a tízezret.
ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa, Süle Bálint kérdésünkre elmondta, hogy még hónapokig várhatóak utórengések a térségben. „Három 6-os erősségűnél nagyobb és több tucat 5-ös magnitudójúakat mértek a hétfő 11.24-perckor bekövetkezett pusztító 7,7-es és az azt megelőző tragikus hajnali 7,8-as földrengés után.
Még 5-6 erősebbre biztosan, de a kicsikkel egybevéve akár ezer rengésre is lehet számítani. Ahogy időben haladunk előre egyre kevesebb és kisebb magnitudójúakra lehet számítani
– fejtette ki szeizmológus, aki úgy fogalmazott: csak remélni lehet, hogy a többinek nem lesz akkora ereje, hogy további katasztrófákat okozzon.
Általánosságban ezek már csendesebb, levezető földmozgások szoktak lenni, de nem példa nélküli, hogy hirtelen egy újabb nagyobb erejű földmozgás következik be, ahogy volt ez a 2020. december 29-én Horvátországban volt
– emlékeztetett a szakértő a hét ember halálát okozó és épületek megrongálódásával járó 6,2 erősségű petrinjai földrengésre, ugyanis azt egy nappal korábban három kisebb egy 5,2-es, 4,7-es és egy 4,1-es magnitudójú előrengés után következett be. A szeizmológus elmondta, hogy a műszerek az aktív mozgásokat mérik, sajnos előrejelezni nem tudják a földrengéseket, csak bizonyos statisztikai adatokból tudnak következtetni rá.
„Előrejelezni nem, de számítani lehetett rá”
A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy bár Európára nem sűrűn fordul elő, szeizmológiai szempontból nem váratlan a természeti esemény, ugyanis a két tektonikai lemezhatárnál fekvő térségek fokozottabban veszélyeztetettek, ahogy Törökország bizonyos területei is, például a Fekete-tenger közelében és a török-iráni határnál több lemez is találkozik. Itt gyakrabban fordulnak elő kisebb földmozgások, a nagyobb erejűek között azonban évtizedek is eltelhetnek. Legutóbb jelentősebb, a Richter-skála szerinti 7,6-os földrengés az észak-nyugati Izmitnél volt, ami 37 másodpercig tartott és 17 ezer halálos áldozattal járt.
A szeizmológus ugyanakkor kiemelte: nemcsak a magnitudó számít abból a szempontból, hogy mekkora pusztítással jár egy ilyen esemény, ha sokan laknak az epicentumához közel, ha az épületek állapota is rosszabb, biztosan nagyobb tragédiával jár a földrengés.
„A 7-es erősségű 2010-es haiti földrengés 300 halálos áldozattal járt és porig rombolta a fővárost, Port-au-Prince-t. Kaliforniában, vagy Japánban kisebb pusztítással járt volna, ugyanis ott már az építkezés során figyelembe veszik, hogy tektonikailag aktív a terület, infrastrukturálisan is jobban fel vannak készülve az ilyen váratlan katasztrófákra”– magyarázta Süle Bálint. A karibi országban egy 240 éves nyugalmi periódus után következett be a természeti csapás, Törökország keleti részén pedig 84 éve nem történt hasonló, a 7,8-as erzincani földrengés során 1939-ben 30 ezren vesztették életüket és több mint százezren sérültek meg.
„Magyarország ebből a szempontból szerencsésebben helyezkedik el, bár nálunk is előfordulnak kisebb földrengések, évente több száz a lakosság számára nem érzékelhető 2 magnitudó alatti, illetve 5-10 valamennyire érzékelhető 2-2,5 közötti – de károkat okozóra 15-20 évenként, nagyobb erejű a Richter-skála szerinti 5 erősség felettire csak 40-50 éve van példa nálunk”– emelte ki. Dunaharasztiban 1956. január 12-én az 5,6-os földmozgás során két ember halt meg és 38-an megsérültek, és alig maradt ép ház a teleülés 3500 lakóépülete közül 3144-en megrongálódott. A feljegyzések szerint a legpusztítóbb földmozgás a mai Magyarország területén 1763. június 28-án Komáromnál következett be, a 6,3-as rengés következtében 63-an haltak meg és száznál is többen sérültek meg.
Az egész világon érzékelik a műszerek az 5-6-os földrengéseket, ahogy a magyarországi szeizmogramok is jelezték a lökéshullámokat
– árulta el az Indexnek Süle Bálint. Hozzátette: a magyar lakosság számára ebből semmi sem volt érezhető, ugyanis bár ezek a lökéshullámok végigfutnak az egész Földön, de az epicentrumtól ezer kilométerre az emberek már ebből nem tapasztalnak semmit. A szakember megemlítette, hogy több száz kilométerre még megremeghet a csillár, főleg a magasabb épületeknél lehet kisebb mozgásokat megfigyelni, ahogy a két évvel ezelőtti horvátországi földrengéskor még Budapestről is érkezett olyan bejelentés, miszerint érezték, hogy megmozdult a föld a talpuk alatt.
(Borítókép: A kutatási és mentési munkálatokat végeznek a tűzoltók a földrengést követően 2023. február 6-án Törökországban. Fotó: Ercin Erturk/Anadolu Agency via Getty Images)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
