Nem csak az élelmiszerekből fogy kevesebb.
MTI/Komka Péter
Mostanra egyértelművé vált a KSH adatai szerint: tartósan magas az infláció, miközben a lakossági kiskereskedelmi fogyasztás visszaesik – mutat rá a 444.hu.
Augusztusban 15,6 százalékos lett az infláció (az élelmiszerek ára tavalyhoz viszonyítva 30,9 százalékkal emelkedett), az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene pedig 2,4 százalékkal csökkent. Ez már egymás után a harmadik hónap, amikor a fogyasztás nem tud lépést tartani az inflációval.
Egyszóval: rosszabbul élünk.
A magyar gazdaság pedig a stagfláció irányába tart. Ebben tartós a drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen. Ebből két elem már megvalósult – GDP visszaeséséről még nem jöttek ki a számok.
A jelenlegi adatok viszont egyértelműen azt mutatják, hogy az infláció miatt elképesztő összegeket hagynak az emberek a boltokban, de összességében kevesebb dolgot vásárolnak.
Az üzemanyagforgalom nélkül számolva már második hónapja látható szerény mértékű visszaesés a kiskereskedelemben.
És már mintha benzinből, dízelből is kevesebb fogyna. Bár tavaly augusztushoz képest 18,4 százalékkal emelkedett az értékesítés, a 480-as ársapka november 15-től hatályos, így nem csoda, hogy éves alapon még jelentősnek tűnik a többletfogyasztás. A 18,4 százalékos plusz is korábban sokkal több volt, például májusban 37 százalék, de ha a bevételt nézzük, akkor is látszik egy trendforduló: júliusban 280 milliárd forint, augusztusban 273 milliárd forint volt a forgalom, pedig mindig a nyár utolsó hónapjában szokott tetőzni a sok utazás miatt.
