Akik hosszú távon ki vannak téve a zajszennyezésnek, azoknál gyakrabban lépnek fel mentális problémák, fejfájás, álmatlanság, sőt akár a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához is hozzájárulhat - ír a G7 a zajszennyezésről szóló cikkében. Csak Európában nagyjából 125 millió ember van kitéve 55 decibeles rendszeres zajnak, míg 37 millió ember 65 decibeles zajszint mellett él. (Az előbbi nagyjából a közlekedés zaja, az utóbbi inkább egy motorkerékpár keltette zaj.)
Egy kínai kutatásban azt vizsgálták meg, hogy milyen összefüggésben van egy ország vagy régió gazdasági fejlődése a zajszennyezettséggel. A teljes országot vizsgáló eredményeik szerint egy fordított N-alakú összefüggés mutatható ki a növekedés és a szennyezettség között. Ahogy elkezd nőni a gazdaság, először csökken a zajszennyezettség, mert jobb módszerek és technológiák érhetők el a csökkentésre.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.
Nagyobb a hangzavar szegény vidékeken
Azonban, amikor egy pontot már meghalad, akkor a zajszennyezettség is nőni kezd, mert megjelennek a nagy zajhatással járó jelenségek is, például a nagy forgalom. Végül újra eljön egy fordulópont, ahol már annyira fejlett a gazdaság, hogy megoldható, hogy még ezeket a zajokat is csökkentsék vagy tompítsák valahogy.
A tanulmány megállapítja, hogy szükség van egy adott gazdasági fejlettségi szint eléréshez ahhoz, hogy a zajszennyezettség csökkentésének gondolatával elkezdjenek foglalkozni, de az állami vagy nemzetközi szabályozások addig is segíthetnek, hogy ne kerüljenek egészségügyi veszélybe a lemaradottabb területek lakói sem.
