Székely Bulcsú, a budaörsi uszoda vezetője, aki nem mellesleg olimpiai bajnok vízilabdázónk is, sajnálattal számolt be arról, hogy normál esetben az uszoda az év 365 napján teltházzal működik, most azonban se vendég, se víz nincs a medencében, csak hideg.
A nem túl korszerű uszoda fűtési költsége a tél beálltával 8-9-szeresére nőtt, ami sokszáz millió forint plusz költséget jelent, ezért november elsejétől úgy döntött a budaörsi önkormányzat, hogy bezárja az uszodát. Kitermelhetetlen a költségnövekedés, a jegyárakat ugyanis nem lehet nyolcszor-kilencszer annyiért adni. Ennek ellenére minden dolgozót megtartottak és felújítási munkálatokba kezdtek – írja az ATV.
Nem egyedülálló eset, hogy önkormányzati fenntartású uszodákat kénytelenek bezárni, hiszen Győrben, Dunabogdányban, Miskolctapolcán, Székesfehérváron, Balatonbogláron, Budapest XII. kerületében, és Csepelen is ezt tették. A gazdaságfejlesztési miniszter még júniusban jelentette be, hogy piaci árat kell fizetni az energiáért az önkormányzatoknak is. Varga Mihály pénzügyminiszter néhány nappal később bizakodva azt állította, hogy van elég tartalékok a büdzsékben, így a települések képesek kigazdálkodni a magasabb energiaárakat is.
Erdőkertesen nyolcról 72 millió forintra emelkedett a gáz ára
A Pest megyei Erdőkertes polgármestere szerint ha nem húznák meg a nadrágszíjat, akkor az adóbevételeiket egy az egyben elvinné a rezsi. Eddig a település nyolcmillió forintot költött gázra, most 72 millió forintot kellene.
Az önkormányzati óvodában elzárták a fűtést az egyik csoport szobájában a magas gázár miatt. Felmerült, hogy összevonják a csoportokat, de a beszoktatós gyerekek új közösségbe helyezése nem lett volna jó döntés az óvodavezető szerint. Az erdőkertesi önkormányzat ezért átköltöztette a gyerekeket egy másik fűtött óvoda épületébe, ahol két szabad csoportszoba is volt. A lépéssel 8 millió forintot spóroltak.
A művelődési ház szerepét betöltő Roheim kastély pincéje elsötétült. Nem csak koncertek, kiállítások és előadások maradtak el a faluban, a családsegítő működését is racionalizálták, emellett kikapcsolták a gázt az önkormányzat épületében. Csak árammal fűtenek és bevezették a hivatalban a négynapos munkahetet.
Máshol a díszkivilágítást és a közvilágítást kapcsolták le, a stadionok fűtésén pedig először Székesfehérvár spórolt. A kormány mindenesetre segítséget ígér. Miniszteri biztost neveztek ki és tárgyalást ígérnek a településvezetőknek.
A nagy kivétel Veresegyház
A Pest megyei Veresegyházon Pásztor László erdőkertesi polgármester édesapja irányítja a települést 1965 óta. Pásztor Béla polgármester szerint az egyik termálkútból 1500 méter mélyről tör a felszínre a 65 fokos melegvíz.
A város szinte mindegyik középületét, az óvodát, az iskolát, az uszodát, a könyvtárat, a művelődési házat, valamint 400 lakást is a feltörő termálvízzel fűtik. Még a 60-as évek végén fúrták az első kutat.
Pásztor Béla tanácselnökként kezdte, majd polgármesterként folytatta a település életének egyengetését 57 éve. Azóta felépült három másik termálkút és 18 kilométernyi termálvezeték is.
a veresegyházi intézmények alig érzik meg az emelkedő rezsiszámlákat.
„Ahhoz képest amennyit megtakarítunk, hogy termálvízzel fűtjük az intézményt, ahhoz képest elenyésző” a költségnövekedés. A polgármesternek ezért nem fáj a feje a rezsiválság miatt.
Természetesen mi is arra törekszünk, hogy minél olcsóbban tudjuk az életet megélni és a szolgálatot betölteni. Eredetileg is az a gondolat vezetett bennünket, hogy függetlenné tenni a rendszert attól a rendszertől, ami villany vezetéken vagy gázon keresztül jön
– magyarázta a Pásztor Béla.
