Várható volt a törökországi földrengés, még hónapokig jöhetnek az utórengések

Pokoli földrengés rázta meg Törökország délkeleti részét és Szíria egyes részeit február 6-án hajnalban. Eddig legalább 8000 áldozatról és több ezer sérültről tudni a 7,8-es erősségű földrengés után, amit 9 órával később egy 7,5-ös erősségű, valamint 200 további utórengés követett.

Az áldozatok száma várhatóan növekedni fog, és egyelőre senki sem tudja, mit hoznak az elkövetkező napok. A Nature több kutatót is megkérdezett arról, hogy milyen a régió szeizmikus aktivitása, és mi mindent hozhatnak a következő napok.

David Rothery, a brit Open University geológusának elmondása szerint Törökország nagy része az anatóliai lemezen helyezkedik el, két fő törésvonal: az észak-anatóliai és a kelet-anatóliai törésvonal között. A Szíriát is hordozó tektonikus lemez észak felé halad, ahol Eurázsia déli peremével ütközik. Emiatt Törökország nyugati irányba tolódik.

„Törökország évente körülbelül 2 centimétert halad nyugat felé a kelet-anatóliai törés mentén”

– emeli ki a szakember.

Seyhun Puskulcu, az isztambuli Turkish Earthquake Foundation szeizmológusa szerint a helyeik pontosan tudják, hogy bármikor jöhet egy földrengés, így ebből a szempontból az esemény nem volt meglepetés. Az első rengés epicentruma Nurdagi városától 26 kilométerre keletre volt, 17,9 kilométeres mélységben. A második, 7,5-ös rengés Ekinözütől körülbelül 4 kilométerre délkeletre történt.

Az amerikai földtani intézet szerint Törökországban nagyon sok ember él olyan területen, ahol földrengés alakulhat ki. Ők olyan építményekben laknak, amelyek a megerősítetlen téglafalai miatt szinte biztos, hogy komoly károkat szenvednek. Egy 2022-ben a Soil Dynamics and Earthquake Engineering című tudományos lapban publikált tanulmányban Arzu Arslan Kelam, az ankarai Közel-Kelet Műszaki Egyetem kutatója azt írta, hogy Gaziantep város központja egy 6,5 magnitúdójú földrengéstől közepes, vagy akár nagyon súlyos károkat is szenvedhet. Ennek oka, hogy a legtöbb meglévő épület alacsony téglaépítmény, amelyek nagyon közel vannak egymáshoz.

A Nature beszámolója szerint 1999-ben egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Izmitet, amely során 17 ezer ember vesztette életét, 250 ezren pedig hajléktalanná váltak. A tragédia után a török kormány új építési szabályzatot és kötelező földrengésbiztosítási rendszert vezetett be. Mustafa Erdik, a törökországi Bogazici Egyetem mérnöke szerint azonban nagyon sok épület van, ami még 2000 előtt épült, így a tragédia borítékolható volt.

A helyzet Szíriában még súlyosabb, a 11 éve dúló polgárháború miatt ugyanis az épületek eleve romosak voltak, az építési szabályokat pedig lehetetlen volt betartani. A földrengés Szíria északnyugati régióit sújtotta, Aleppóban és Idlíbben is több épület dőlt össze.

Ilan Kelman, a University College London kutatója szerint fel kell készülni arra, hogy a következő hetekben-hónapokban még számos utórengés történhet. Emellett a fagyos időjárással is meg kell küzdeniük a törököknek, ami jelentősen csökkenti a túlélés esélyét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.