A régóta misztikusnak tartott villámról született új felfedezés hatékonyabb villámvédelemhez vezethet.
Régóta tanulmányozzák már a villámokat a kutatók, hogy a repülőgépeket, az épületeket, és úgy általában véve az embereket nagyobb biztonságban tudják, két kérdésre azonban nem sikerült eddig választ találni: arra, hogy miért cikázik a villám, illetve, hogy miként kapcsolódik a zivatarfelhőhöz. Most úgy tűnik, mindkettőt sikerült megválaszolni.
Ahogy az Interesting Engineering is írja, az épületek villámvédelme évszázadok óta változatlan. Ahhoz azonban, hogy hatékonyabban lehessen azokat megvédeni, fontos megértenünk a villámlás működését és természetét. John Lowke, a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatója, a Journal of Physics D: Applied Physics hasábjain közzétett tanulmány első szerzője szerint ma is villámhárítót szerelünk az épületekre, ám azt nem tudni, hogy pontosan hány darabra van szükség.
A kutató szerint eddig egyik tanulmány sem tudta elmagyarázni, hogy miként alakulnak ki a cikk-cakkok a villámban, miért marad sötét a felhőket ezekkel összekötő oszlop, és miként tud egy villám kilométereket megtenni.
A kutatócsoport a vizsgálatok során azt találta, hogy a választ az úgynevezett szinglet-delta metastabil oxigénmolekulák rejtik. Ezek akkor jönnek létre, amikor az elektronok elég nagy energiával ütköznek az oxigénmolekulákba. Ez hozza létre a villámlást is.
Az ütközéskor levált elektronok egy olyan, először világító és erősen vezető alakzatot hoznak létre, amelyek újraosztrják az elektromos mezőt. Így alakul ki a cikk-cakk. Az ezt a felhővel összekötő oszlop sötét marad, amikor az elektronok semleges oxigénmolekulákhoz kapcsolódnak. Ezeket aztán a már fent említett szinglet-delta oxigénmolekulák azonnal leválasztják.
A kutatók szerint az eredményeknek nagy hasznát veszik majd, hiszen a klímaváltozás miatt egyre többször és egyre több villámlásra lehet majd számítnai.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
