logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo logo
star Bookmark: Tag Tag Tag Tag Tag
Hungary

A kormány állítása szerint a horvátok titkolják a Drávára tervezett vízerőműveiket

Még tavaly tavasszal váltott ki - a Dráva mindkét partján - komoly felháborodást helyiekből és környezetvédőkből a horvátok által a folyóra tervezett 5 vízerőmű kérdése. De nemcsak a civilek tiltakoztak, elutasító határozatot hoztak a Baranya és Somogy megyei önkormányzatok is. Végül a nyomásgyakorlás hatására megyei szinten visszavonták a területrendezési terveket - és a téma a megyeiről nemzeti szintre emelkedett Horvátországban. 

"Ezek a vízerőművek jelentős károkat okoznának a természetben. Ha megépülnek a vízerőművek, az óriási víztározók miatt megszűnik a folyóban a kavicshordalék szállítása. Miután a víz is energiaminimumra törekszik, ezért elkezdi fokozatosan bemarni, mélyíteni a medret, ami igen rövid idő alatt akár több métert is jelenthet a turbinák alatti területeken. Ezt képzeljük el úgy, mintha „egy egész emelettel lejjebb raknánk a folyót”. A meder 'bemaródásával' egyre mélyebbre kerül a folyó vize, amely a talajvíz szintjének csökkenésével jár, ami komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak, az erdőgazdálkodásnak is. Ezek a vízerőművek az év jelentős részében 'csúcsrajáratott' módon üzemelnének, ami azt jelenti, hogy a napi energiafelhasználási csúcs idején, reggel és este indítják el őket. Ez naponta kétszer a vízszint olyan hirtelen emelkedéséhez és csökkenéséhez vezet, amelyhez egyetlen vízi élőlény sem tud alkalmazkodni. A vízszint ingadozása 120-130 cm is lehet az erőmű közelében. A vízlépcsők megépítésével a folyó vízjárása, sodrása, dinamikája is megváltozik" - fogalmazott a tiltakozások idején a HelloVidéknek, Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke.

Ez most azért nyert újra aktualitást, mert az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt azon kérdésére, hogy volt-e bármilyen hivatalos egyeztetés a horvát és magyar fél között a tervezett projektekről, azok hatásairól és következményeiről, meglepő válasz érkezett a Belügyminisztérium részéről. Azt írták ugyanis, hogy

"az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján aláírt egyezmény szerinti hivatalos értesítés Horvátország részéről - tervezett vízerőmű kapcsán - mindeddig nem érkezett".

A hazánk által is ratifikált és kihirdetett (1999) egyezmény lényege egyébként az lenne, hogy bizonyos környezetre káros tevékenységek esetén kötelező legyen az előzetes vizsgálat, valamint hogy a részes felek megbeszéléseket folytassanak a hatásviselő országokkal, illetve az érintett lakossággal.

Ennek szellemében akár még pozitívumként is tekinthetnénk arra, hogy ilyen típusú megkeresés nem érkezett a horvát féltől, azonban az Espooi Egyezmény is pont annyira hatékony, amennyire azt komolyan veszik a politikai döntéshozók. Beszámoltunk arról, hogy a Fertő tó magyar, illetve osztrák partján is - egymástól függetlenül - komoly beépítésekkel járó beruházásokat terveznek, amelyek nyilvánvaló módon országhatáron átterjedő környezeti hatást gyakorol(ná)nak. Azonban  sem az osztrák fél, sem pedig a magyar oldal nem tájékoztatta a terveiről sem a hatásviselő országot, sem pedig az érintett lakosságot - és a civilek tiltakozása ellenére megkezdték a világörökség részét képező terület átalakítását. 

Mindenesetre, a BM részéről szívesebben vettünk volna valami határozottabb cáfolatot a Drávára tervezett vízerőművek kapcsán. Hiszen, ahogy azt fentebb már írtuk, ezek szerint a horvátok korábban úgy fogadták el a területrendezési terveket, hogy arról nem értesítették hazánkat. 

Themes
ICO