Hungary
This article was added by the user . TheWorldNews is not responsible for the content of the platform.

Áder János: Számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele

Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés – húzta alá Áder János az MTI beszámolója szerint. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.

Hozzátette: a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.

Az Áder Jánossal készült interjúnk hétfőn jelent meg, a köztársasági elnököt a klímavédelemről és a magyar kormány zöldpolitikájáról kérdeztük.

Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.

KIEMELTE: MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ AZON TÍZ ORSZÁGA KÖZÉ TARTOZIK, AHOL 1990 ÓTA TÖBB MINT 30 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS. RÁADÁSUL ÚGY CSÖKKENT 32 SZÁZALÉKKAL AZ EMISSZIÓ AZ ORSZÁGBAN, HOGY KÖZBEN A GDP 64 SZÁZALÉKKAL NŐTT.

Magyarországon jelenleg a megtermelt áram hetven százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok, az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek, hasonló mutatókkal rendelkeznének? – tette fel a kérdést Áder János.

A bolygó, amely táplál, éltet, gyönyörködtet, évmilliók alatt vált az általunk ismertté – folytatta, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította.

Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy 1 centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt – rossz technológiával, kapzsisággal – a talajt terméketlenné tesszük

– mutatott rá. Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.

Konkrét megoldásokat is bemutatnak

Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén. Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek – mutatott rá.

Mit tesz Magyarország?

Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják.

Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat.

Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz száz százalékát megtisztítsák Magyarországon – ismertette. A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel egymillió hektár területű Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban – sorolta.

A köztársasági elnök Ken Liu kínai származású amerikai író mondását idézte:

nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.

A mondás – a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt – némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele – összegezte.

Vasárnap megjelent cikkünkben az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, az Agrárminisztériumot, valamint a Greenpeace-t kérdeztük a már megvalósult programokról és a magyar zöldpolitikáról.

(Borítókép:  Áder János köztársasági elnök beszél a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó hivatalos megnyitóján a Hungexpo C pavilonjában 2021. november 30-án.  Fotó: Bruzák Noémi / MTI)