Hungary

Híres állatkerti szökések - loholni kellett a lajhár után

2020 szeptemberében, hajnalhasadtakor meglépett két kenguru a miskolci állatkertből. Egyikük nem jutott messzire, még a kert területén fülön csípték. Ám a másik kiugrott a városba, átkelt néhány gyalogátkelőhelyen, és eltűnt a városszéli ligetes területen. Napok múlva találtak rá tetemére, valószínű a stressz és a kimerültség miatt pusztult el.

Hogy egy kenguru könnyedén megszökik, nem annyira meglepő. Ruganyos, fürge és kíváncsi. Ennyi elég is ahhoz, hogy ha lehetősége van, körülnéz egy kicsit a tágabban vett környezetében.

De mi vihette rá Józsit, a budapesti állatkert sziklaugró pingvinjét, hogy elinduljon a Dózsa György úton? Vagy azokat a pápaszemes pingvineket, akik egyszer csak nagyobbat ugrottak a szokásosnál és már kint is voltak az emberek között. Útjukat nem szakították meg,

egyenesen az Állatkert előtti 72-es troli megállójáig totyogtak, majd megálltak és vártak türelmesen.

A gondozók pedig örülhettek, hogy nem ugrottak fel valamelyik menetrend szerinti járatra.

Nem mondhatjuk, hogy mindennaposak az állatkerti szökések, mesélte az Indexnek Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Egy-egy furcsa történetet ezért évtizedek múlva is élénken emlegetnek.

Az oroszlán leköltözött az aluljáróba

A legnagyobb trauma errefelé is kétségkívül a II. világháború idején történt. Budapest ostromakor, 1945 februárjában, egy oroszlán megelégelhette a véget nem érő csetepatét, és leköltözött a kisföldalatti megállójába. Bombatalálat rongálta meg a ketrecét, ezért fogta magát és keresett magának egy biztonságos „barlangot” a közelben. A történet az orosz városparancsnoktól származik, ő vezényelt ki orosz kiskatonákat a nagymacska befogására, akik visszavitték az állatkertbe és csatlakozott a megmaradt legfeljebb két tucat állathoz. Kétezer ötszáz állatból ugyanis nem sokan élték túl a háborút. Takarmányhiány, fegyverek, és

éhező, vadakra fanyalodó polgárok ritkították meg az állományt.

 Megesik, hogy csak úgy összeröffennek

Van úgy, hogy csak járni akarnak egyet a vadak. A budapesti állatkert ormányos medvéje például egy nap gondolt egyet, elhagyta ketrecét és átruccant az oroszlánhoz. A király először nem tudta mire vélni a váratlan látogatást, aztán miután felocsúdott a meglepetésből adott egy kisebb pofont a vendégnek, aki ezek után dacosan véget vetett az összeröffenésnek.

Még a nyolcvanas években történt, hogy az éjjeli őr ráérősen ballagott az állatkerti járdán, amikor szembejött vele egy tarajos sül. Az őr nem esett pánikba, megőrizte lélekjelenlétét, jól tudta, puszta kézzel nem tanácsos megfogni ezt a fura teremtményt, elugrott hát egy ruháskosárért, és azzal fogta be a huncut állatot.

 Ne provokáld Edét, a jávorszarvast!

Nemcsak a hétpróbás ragadozók és különös lények okoznak galibát, hanem még a legbékésebb növényevő patások is néha-néha összekülönböznek. Egy pimasz mendesz antilop például elkezdte provokálni Edét, a jávorszarvast, aki ezt zokon vette és úgy odadobta a kapuhoz távoli rokonát, hogy a résen kiesett a látogatók térfelére.

Mindez kisebbfajta fizikai csoda volt,

az antilop még ha szeretne is, akkor sem férne ki akkora nyíláson. Kisvártatva megjelentek a budapesti állatkert gondozói, pajzsként rutinosan padokat tartottak maguk elé, beszorították egy sarokba, majd visszavitték állandó lakhelyére a kis kötekedőt.

Amúgy sokszor szükségtelen a gondosan bezárt ketrec, vagy a kerítés is . A tevéknek elé elég egy fél méter mély árok, és garantált, hogy nem kóborolnak el. Számára ez már szédítő mélység, nem szívesen lép bele egy ekkora szakadékba. 

Vidéken is felveszik a nyúlcipőt

Vidéken is időnként felkerekednek vadállatok. A jászberényi állatkert egyik vezetője nyitás előtt sétált a járdán, mikor összefutott három oroszlánnal, akik békésen baktattak a másik irányba. Ő is megőrizte nyugalmát, hóna alá kapta a gézengúzokat, és szépen visszasétált velük a ketrecükhöz. Egy menetben letudta az egész manővert, az oroszlánok ugyanis csak néhány hetesek voltak, ezért is tudták könnyedén kipréselni magukat a rácsok között.

Hogy nagyvadak járnak közöttünk, újra és újra felbukkan a folklórban. Emlékezetes eset volt, amikor 2004-ben többen tigrist véltek látni a Mecsekben. Nagy erőkkel kezdték keresni, ráadásul a környéken eltűnt néhány birka is, ami tovább fokozta a gyanút. A nagymacska azonban soha nem került elő. 2002-ben Hajdú-Biharban indítottak hajtóvadászatot egy állítólagos fekete párduc után. 2011-ben pedig Nagykovácsiban kerestek tigrist,  de egyikükről sem derült ki semmi bizonyos. Ha szabadon kóboroltak volna is, valószínűleg elpusztultak volna a hideg télben. Trópusi nagyvadak általában nem is vészelnék át a magyar telet, egyszerűen megfagynának.

... és egyéb állatfajták

2006-ban egy hatfős rhesusmajomcsapat szervezett egy röpke kirándulást a Miskolci Állatkertből a Bükki Nemzeti Park fái közé. Ravaszul szétszóródtak a húsz hektáros területen, alig lehetett őket befogni.

Böbe a csodamajom, a Veszprémi Állatkert sztárja pedig a hatvanas években kiszökött a városba, és az állatkert melletti városrészben

meglátogatott egy családot.

Tette nem okozott óriási feltűnést. Böbe csimpánz ugyanis az ország kedvence volt, rajzolt, festett és gyurmázott, kávét főzött, kanállal evett, takarított, szörpöt kavart, kulccsal kinyitotta a lakatot és olykor borotválkozott. Legalábbis gondozóját utánozva bekente arcát habbal. Igaz ezután többnyire megette a szappant.

Na de mit szóljunk az egyik leghíresebb szökésről, a győri állatkert agyafúrt lajhárjáról, aki több kísérlet után lerázta őrzőit és egy óvatlan pillanatban meglépett 2004-ben. Az ügy eléggé kínos volt, nem csoda, hogy az igazgató azonnal hírzárlatot rendelt el. Suzi amúgy notórius visszaeső volt, korábban már többször megpróbált lelécelni. Egyszer például kimászott a villanypásztor alatt, majd kiúszott a halastavon keresztül, de az éber gondozók nyakon csípték. Most azonban köddé vált és három napig loholtak utána, mikor is az állatkert melletti erdő fái között rábukkantak. Azóta egyetlen pillanatra sem tévesztik szem elől ezeket a körmönfont komótos csibészeket, kifutójukat folyamatos váltásban állandó őrség figyeli.

Nem tűnik fogas kérdésnek, hogy vajon miért szöknek el néha napján az állatok?

Van rá magyarázat

Elsőre azt mondanánk, nyilván nem bírják a bezártságot szegények, ahogy mi is nehezen viseljük a karantént, a korlátozásokat. Ezért ha alkalom adódik, azon nyomban olajra lépnek. Bezárt vadállatok láttán persze mindenkiben felmerül, mennyire etikus, élőhelyükről elhurcolt állatokat mutogatni mesterséges környezetben. Ezért egyáltalán nem csodálkozunk, ha elvágynak onnan.

Csakhogy a valóságban rendkívüli módon megijednek az új környezettől. És mindenáron vissza szeretnének jutni otthonukba, ketrecükbe, kifutójukra. Az az ő életterük, territóriumuk, ott kapnak ételt és gondoskodnak róluk. Általában megviseli őket a kaland, és amíg mi viccesnek találjuk ezeket a történeteket, számukra mindez valóságos rémálom.

Football news:

Scotland coach Clarke: There were a lot of good moments during the group stage, but no points scored
England are the most boring group winners in history. Two goals were enough! And at the World Cup, the Italians once became the first even with one
Dalic - to the fans after reaching the Euro playoffs: You are our strength, and we will be your pride
Modric became the youngest and oldest goalscorer in Croatia at the Euro
Czech Republic coach Shilgava: We came out of the group and fought with England for the first place. We got what we wanted
Gareth Southgate: England wanted to win the group and continue to play at Wembley-and it succeeded
Luka Modric: When Croatia plays like this, we are dangerous for everyone