Hungary

Mi lesz a világgal, ha Trump nyer? És ha Biden?

November 3-án elnököt választ az Egyesült Államok, a Külügyi és a Külgazdasági Intézet összehasonlító elemzésének segítségével bemutatjuk Donald Trump és Joe Biden külpolitikáját.

A Trump-adminisztráció önmeghatározása szerint értékelvű realista külpolitikát folytat, meghatározónak tartják a nemzetállamok közötti hatalmi versengést, ezért a konfliktusok és érdekellentétek a nemzetközi rendszer természetes részét képezik.

Célok, érdekek és értékek mentén együttműködnek más nemzetekkel, de a külpolitikájukat alapvetően nem az ideológia, hanem az eredményesség vezérli. A nemzeti érdek és az amerikai szuverenitás védelme hangsúlyos, ezt az „America First” jelszóval össze lehet foglalni. Kiemelt szempont a kedvezőbb kereskedelmi mérlegek kialakítása, amihez protekcionista intézkedésekre is hajlandók, gondoljunk csak a vámháborúra.

Földrajzi és tartalmi tekintetben Kína került a középpontba, ezen belül a kínai-amerikai gazdasági kapcsolatrendszer és erőviszony alakulása. Ezt a tendenciát tovább erősítette a koronavírus-járvány és az azzal összefüggő konfliktusok Pekinggel.

Trump az elődjeihez képest kevesebb erőforrást fordít a Közel-Keletre, Szíriában és Irakban csökken a jelenlét, Afganisztánban belátható közelségben van a kivonulás, a Perzsa-öbölben egy-egy látványos műveletet leszámítva kerüli a kiterjedt katonai konfliktust Iránnal. Jelentős diplomáciai eredmény volt az Ábrahám-egyezmény összehozása Izrael, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között.

A transzatlanti rendszerben Trumpék listájának elején a NATO relációjában a közös teherviselés kérdése és a kereskedelmi viták álltak. Szintén a politika részét képezte az Oroszországgal kapcsolatos NATO-stratégia, a szövetség keleti szárnyának megerősítése és a szankciók fenntartása. Trump viszont kerülte a Putyinnal való konfrontáció kiéleződését.

A transzatlanti kapcsolatokat bizalmi válság terheli, a fősodorba tartozó európai percepciókban Trump egyoldalú, a nemzetközi rendszert aláásó politikát folytat az egyezmények felmondásával, a konzultáció hiányával és a protekcionizmussal. Szerintük viszont az európaiak elégtelen tehervállalása, az amerikai szempontból előnytelen kereskedelmi politika és a rivális hatalmak felé tanúsított (Kína, Oroszország, Irán) megengedő magatartás az oka a megromlott viszonynak. Ha Trump győz, megmarad a kritikus hangvétel és a mellőzés az Európai Unió irányába.

Mi várható Bidentől?

Egy Biden-adminisztráció esetén a nemzetközi kapcsolatokban is érvényesülne a progresszív szemlélet, miszerint a nyugati liberális értékeket tükröző intézményeken és normákon keresztül a világ igazságosabbá és biztonságosabbá tehető.

A demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme a politikai kommunikációban erős szerepet kapnak, de a gyakorlati lépésekben pragmatizmus várható, megtartva Trump eredményeit, építkezve az Obama-kormányzat kudarcaiból levonható tapasztalatokból. A globális kihívásokban jelentős súlyt kaphat a szabadkereskedelem, a fegyverzetkorlátozás és a klímavédelem. A kereskedelmet tekintve viszont nem számíthatunk visszatérésre az olyan átfogó egyezményekhez, mint például a TTIP.

Erőteljesebb lehet a fellépés a tekintélyelvű rendszerek térfoglalásával szemben, egyes régiókat, országokat és a nemzetközi intézményeket illetően is, de ez nem jelenti a demokrácia-terjesztés újraélesztését. A „szabad világ” intézményi és normatív megerősítése prognosztizálható. Ennek az agendának a középpontjában szintén Kína áll majd.

Prioritás lesz a hagyományos szövetségesekkel való intenzívebb koordináció, Európa viszonylatában főleg az EU, Németország és Franciaország irányába. Az érdekkülönbségeken még egy Biden-elnökség sem tud változtatni, ilyen konfliktusos területek lehetnek a NATO védelmi tehervállalás kérdése, vagy a Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatok. Az EU-val, Franciaországgal és Németországgal az olyan globális kérdésekben szorosabb lehet az együttműködés, mint a klímaváltozás, a migrációs politika, a demokrácia/jogállamiság/emberi jogok nemzetközi érvényesítése, a nemzetközi kereskedelmi kérdések és a fegyverzetkorlátozás.

A közel-keleti jelenlét növelésére Bidentől sem lehet számítani. Új nukleáris megállapodás csak további iráni engedmények után jöhet, kritikusabbá válhat a hozzáállás a térségbeli amerikai szövetségesekhez (például Szaúd-Arábia és a Netanjahu-kormány), de szakítás nem jön.

Milyen lesz az amerikai-magyar kapcsolat, ha Biden a befutó?

Elnökváltás esetén hangsúlyosabb szerepet fog kapni a demokrácia és a jogállamiság kérdése, ezeket Magyarország irányába is megfogalmazhatják elvárásként. Biden a közelmúltban egy lapon említette Belaruszt, Lengyelországot és Magyarországot, a magyar kormány pedig egyértelműen Trump mellett áll, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a homályos ügyek tisztázására is felszólította a demokrata elnökjelöltet:

Szijjártó beszállt az amerikai elnökválasztási kampányba

Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán megjelent felvételen. Szijjártó Péter felidézte, Barack Obama elnöksége alatt Joe Biden alelnökként nyolc évig sokat foglalkozott közép-európai kérdésekkel, most pedig a demokraták elnökjelöltje a néhány hét múlva sorra kerülő amerikai választáson.

Football news:

Lucescu after 0:3 with Juve: Dynamo is learning, getting experience and should go to the eurovesna
You can't be half-pregnant and half-make the playoffs. Tuchel on PSG's chances in the Champions League
Barcelona first ever Champions League penalty kick in 5 consecutive rounds
Almost pregnant doesn't mean pregnant. This is Tuchel's metaphor about PSG's chances for the Champions League play-offs: we explain their alignment with Manchester United and RB
We know more than half of the participants in the Champions League playoffs. Who is already there, and who postponed until the last round?
Maguire about 1:3 with PSG: the Opponent scored illogically-a ricochet and pinball around the penalty area
Ronald Koeman: Barcelona want to score 18 points in the Champions League. We had a great 1st half with Ferencvaros