Hungary

Nehéz a választás: vajon melyik a legjobb magyar film?

A magyar mozi 120 éves, mondhatni, aggastyán. Ezalatt a 120 év alatt a legek már megdőltek minden tekintetben – ezeket gyűjtöttük össze.

Ki ne ismerné Kern András híres mozis dalát, mely mindent elmond arról, hogy az élet mindig, de mindig máshol van, méghozzá hol máshol, mint a mozivásznon. Ezt Sztevanovity Dusán, a szövegíró és Presser Gábor, a zeneszerző épp úgy tudta.

 Én nem megyek moziba többé, mert trükkökkel szédítenek,

És akármit megtesznek értem, hogy belőlem megéljenek.
Én nem megyek moziba többé, a semmi a végállomás,
A lelkemet rongyosra gyűrték az olcsó kis kalandok,
Félrevert harangok,
Mártír és diktátor,
Bíró és pankrátor,
Elhagyott szeretők,
Felszántott temetők,
Mercik és tragacsok,
Ringyók és ripacsok,
Porszagú magányok,
Apró kis halálok.

 

Leghosszabb a Sátántangó

Minden idők leghosszabb magyar filmje Tarr Béláé: a nem túl rövid alkotásairól ismert világhírű rendező legje az 1994-es fekete-fehér Sátántangó. A film alapjául szolgáló regény Krasznahorkai László műve, akinek az 1989-es Kárhozata óta Tarr több művét megfilmesítette. A film, melyet már 1985 óta el akart készíteni, de a rendszerváltás előtt nem sikerült elkezdeni a forgatást, végül 1991 és 1994 között minden összeállt.

A nem sokkal a rendszerváltás előtt játszódó történet fő cselekményszála egy alföldi mezőgazdasági kollektíva széthullása, ahol a lakosok közül többen készek arra, hogy a telep bezárásáért kapott pénzzel elhagyják lakhelyüket, de a két éve eltűnt Irimiás visszatérésének híre megváltoztatja elképzeléseiket.

Az első magyar film Cannes-ban

Itt elsőre Fábri Zoltán Körhintáját említenénk Törőcsik Mari legendás cannes-i szereplésével, de nem a legendás, tragikus kimenetelű szerelem története volt az első hazai mozi, mely eljuthatott a francia filmfővárosba, hanem A tanító, Keleti Márton Bródy Sándor színművéből készült műve.

Elsők az elsők között

Az első női rendező: Kolonits Ilona - Utazás Szabolcsba - 1955

Az első hangosfilm: A kék bálvány 1931 (Lázár Lajos)

Az első színes film: Ludas Matyi 1950 (Nádasdy Kálmán)

S noha manapság már nem illik filmrendezőkről és filmrendezőnőkről beszélni, nőként először Mészáros Márta érte el ezt a sikert 1980-ban, szóval lényegesen később Örökség című filmjével, viszont ő 1984-ben már visszatérő vendégként érkezett a Napló gyermekeimnekkel, melyért már a zsűri külön nagydíját nyerte. A legjobb férfialakítás díját pedig Páger Antal hozta el a Kosztolányi regényéből készült film, a Pacsirta főszerepével 1964-ben. Az utóbbi években Tarr Béla, Mundruczó Kornél és Nemes-Jeles László filmjei szerepeltek.

Arany és Ezüst Medvék a Berlinálén

Szabó István volt az első magyar filmrendező, aki Bizalom című filmjével Ezüst Medve díjat nyert 1980-ban, de a rendszerváltás szépreményű orosztanárnőinek kilátástalan életéről szóló 1992-es Édes Emma, Drága Böbe két díjat is besöpört.

Arany Medvét először viszont Mészáros Márta nyert az örökbefogadással 1975-ben, később a szintén erősen női vonatkozású Kilenc hónap és a Napló szerelmeimnek nyertek elismeréseket. Enyedi Ildikó pedig 2017-ben lett világhírű belső csöndekre építő, megejtő szépségű és ritka kivitelezésű filmjével, a Testről és lélekrőllel Borbély Alexandra főszereplésével.

A Casablanca és az első magyar Oscar-díj

Sokak által a minden idők legjobb filmjének tartott Casablanca (1942) volt az a film, amiért magyar rendező, Michael Curtis, alias Kertész Mihály rendezőként Oscart-díjat nyert 1944-ben. A magyar némafilm aranykorának egyik legtermékenyebb rendezője (csak 1918-ban például 45 filmet rendezett) a Tanácsköztársaság bukása után először Bécsbe, azután Dániába, majd az Egyesült Államokba emigrált, itt vált világhírűvé.

A legeslegelső: Sándorházi Vilmos Béla

Ő volt a legelső magyar, aki Oscar díjat nyert, méghozzá látványterveiért és művészeti munkáiért. Igaz, nem a saját nevén, hanem a felesége után felvett William S. Darling néven. 1920 körül költözött Kaliforniába, ekkor kezdett el filmstúdióknak dolgozni művészeti tervezőként. A tehetséges fiatalember hamarosan a 20th Century Fox filmstúdió művészeti részlegének vezetője lett. 1933-ban a Felvonulás, 1943-ban a Bernadett, 1946-ban pedig az Anna és a sziámi király című filmek látványtervéért és művészeti munkáiért.

Magyar származásúként ugyan néhányan kaptak még Oscar-díjat – Rózsa Miklós az Elbűvölve (1945), majd a Kettős élet (1947) és a Ben Hur (1959) zenéjéért, Zukor Adolf pedig életműért (1949) –, de magyarországi magyarként először Rófusz Ferenc 1981-ben A légy című animációs filmért; Szabó István pedig a Mephistóval váltotta díjra a jelölést 1982-ben. A sikert és minden idők legnagyobb filmes díját Nemes Jeles László különös képi világú Holokauszt-filmjével, a Saul fiával ismételte meg 37 év elteltével, ami legalább egy évre ellátta a magyar művészeti médiát témával.

Nemes Jeles filmjét világszerte egyöntetű kritikai siker fogadta, de a nézőszámokat tekintve is nagyon szépen teljesített: a mai napig ez a Vajna-rendszer legnézettebb filmje.

Legdrágább Kincsem

A Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével forgatott, a magyar csodakancáról szóló 2017-es Herendi Gábor film, a Kincsem mind a kiadási (több mint kétmilliárd forintos állami támogatás, az összköltségvetés eléri a 2,9 milliárd forintot), mind a bevételi oldalon rekordokat döntött. Minden idők legdrágább magyar filmjének jegybevétele már két hónappal a bemutató után elérte az 500 millió forintos határt és a 374 ezer nézőt. De nemcsak emiatt fogunk emlékezni rá, hanem a két főszereplő fergeteges alakítása miatt is.

Legnézettebb: A miniszter félrelép

Az 1997-es A miniszter félrelép 662 ezer nézőt vonzott a mozikba, ezzel a rendszerváltás utáni magyar mozitörténet legnézettebb filmje. (A teljes magyar filmtörténetet tekintve ezt a címet a Mágnás Miska viszi el 1949-ből, az Egri csillagok a harmadik.) A valójában hebehurgya, a munkahelyi szex és a hatalom körül forgó sztori a topmodell szépségű titkárnőt alakító topmodell Dobó Katát ugyan nem repítette a világhírnév felé, és azt se lehet mondani, hogy Törőcsik Mari nyomdokaiba lépett, de megalapozta karrierjét egész hátralevő életére. A Valami Amerika a nézettségi listán a dobogó harmadik helyén szerepel 529 187 nézővel, ötödik a listán a Csinibaba 503 ezerrel.

A leghíresebb betiltott film: A tanú

Bacsó Péter szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált, és máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, sőt személyesen Aczél György, a Kádár-korszak legfőbb kulturális irányítója bólintott rá. 

A forgatást később mégis le kellett állítani, és csak úgy lehetett folytatni, hogy a rendező mellé politikai biztost neveztek ki

Rényi Péter (a Filmművészeti Tanács elnöke, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese) személyében. A forgatókönyvet át kellett írni (!), jeleneteket töröltek és forgattak újra, de még a próbavetítések után is kértek változtatásokat. És még így sem engedték bemutatni, az első hivatalos vetítésre közel tíz évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája, először a párfunkcionáriusok szórakoztatták magukat vele, később a pártmunkásokhoz, KISZ-klubokba, egyetemi filmklubokba is eljutott. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a Cannes-i Filmfesztiválon is bemutatták.

Meztelen nő a mozivásznon!

Magyarországon a háború után a kommunista éra is még igyekezett visszaszorítani a moziban a fedetlen női testeket. A férfi nézőközönség nagy örömére azonban kevés sikerrel, hisz 1959-ben Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmjében már gyönyörködhetett a nézősereg Bara Margit fedetlen kebleiben, és nem is ez volt az első alkalom az ilyetén örömökre. Az 1945-ös Valahol Európában című filmben, ha csak pár pillanatra is, Bánki Zsuzsa kebléről forgatás közben rántotta le véletlenül a ruhát egy statiszta, és ez annyira megtetszett Radványi Gézának, a rendezőnek, hogy végül ezt a képet vágta be.

Legutóbb ez tarolt

Horváth Lili Stork Natasa főszereplésével forgatott filmje bemutatása óta rendre másra halmozza a fesztiválsikereket, az Antalyai fesztiválon a főszereplő a legjobb színésznő díját nyerte, Varsóban a film FIPRESCI-díjat kapott, de Toronto, Chicago is meghívta fesztiváljaira. Stork Natasa pedig legutóbb a fiatal tehetségeket díjazó berlini Shooting stars programba is bekerült és akár az Oscar is kinéz: a film képviseli ugyanis Magyarországot a legnagyobb filmes díjért folytatott közdelemben.

Ön szerint az alábbiak közül melyik a legjobb magyar film?

Football news:

Font ruled out buying Holand or Mbappe in the summer: To say the opposite is to lie to Barca fans
Sporting extended the contract with coach Amorim until 2024. The club leads Portugal by a 12-point margin
Moreno has scored Villarreal's last 5 goals in La Liga. Best result at the club since Bakambu in 2017
Schalke have not won 10 matches and are last in the Bundesliga. They have 10 points in 24 games
Monchi apologized to Koeman for calling him a whiner. He also apologized to Messi
A player from the 3rd division of Guatemala was disqualified for 5 years for hitting a referee in the face
Benzema can play with Atletico. He returned to the general group of Real Madrid